Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországnak a többi újonnan csatlakozott közösségi tagállamhoz képest komoly lemaradása van a versenyképesség terén, ugyanis míg Lettországban és Litvániában az innováció növekedési üteme mintegy 90–120 százalék, hazánkban ez az érték csak mintegy 30 százalék körül van – mondta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) közgyűlésén. A miniszter hozzátette, hogy Magyarországon megvan a megfelelő tudásbázis, amit az is bizonyít, hogy a sikeres brüsszeli innnovációs pályázatok mintegy 16 százaléka magyar. Hazánk versenyképességét az olcsó munkaerőről a kreativitás, a hozzáadott érték és az innováció felé kell elmozdítani. El kell érni, hogy 2010-re a k+f ráfordítások legalább 50 százalékát a vállalati k+f adja. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a profitorientált és a nem profitorientált intézmények hatékonyabb együttműködése – tette hozzá a miniszter.
Szabó Gábor, a MISZ alelnöke elmondta, hogy hazánkban az innnováció mintegy 43 százalékban járul hozzá a GDP növekedéséhez. Ez jelentősen elmarad az elméletileg lehetséges (többtényezős termelékenységnövekedés alapján modellezett) mintegy 88 százalékos felső értékhez képest. Az innovációs költségek vállalati és társadalmi megtérülése szemben áll egymással, ezért az államnak fontos szerepet kell vállalnia az innováció támogatásában. Szabó elmondta, hogy a régi közösségi tagállamokban meghatározó trend, hogy a nagyvállalatok a k+f tevékenységet kihelyezik a kkv szektorba. Magyarországon ez még más képet mutat. Míg a hazai a GDP mintegy 57 százalékát a kkv-k állítják elő, ezeknek több mint 75 százaléka nem folytat semmilyen k+f tevékenységet. A kkv-k csak alig 20 százaléka innovatív és csak 2-3 százaléka sorolható az erősen innovatív kategóriába. A MISZ alelnöke szerint az állami támogatásnál is figyelembe kell venni ezt a csoportosítást és eszerint kell nyújtani a támogatást nem pedig egységesen. A MISZ által tavaly nyáron a pénzügyminisztériumnak készített tanulmányban az javasolták, hogy a kkv-k mintegy háromnegyedét kitevő nem innovatív vállalatokat elsősorban a fennmaradás érdekében kell segíteni. Ezzel szemben a fennmaradó alig 25 százalékot az innovációs folyamat teljes vertikumában kell támogatni, elsősorban a k+f-munkahelyre vonatkozó járulékmentesség, meghatározott időre vonatkozó társaságiadó-mentesség vagy szja-mentesség révén.
