Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A környező országok piacai a könnyen leküzdhető nyelvi akadályok és a kulturális hasonlóság miatt vonzó terület a magyar befektetőknek. A magyar vállalatok tevékenysége a térségben az elmúlt években folyamatosan nőtt. Gérnyi Gábor, a gazdasági tárca kis- és középvállalatok integrációs felzárkózását koordináló főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy ez a tendencia a jövőben várhatóan erősödik majd. A 2007–2013-as brüsszeli költségvetés előnyben részesíti a régióban való gondolkodást és a határokon átnyúló kapcsolatok erősítését. Ennek megfelelően nagyobb összegeket lehet majd lehívni a határ menti együttműködés keretében futó regionális infrasturktúra-fejlesztést, illetve a kereskedelmi kapcsolatok erősítését szolgáló programokra – tette hozzá a főosztályvezető.
A térségen belül a magyar vállalatok számára Románia az elsődleges célterület. Tavaly, november végéig 610 új magyar érdekeltségű céget jegyeztek be a hatóságok, s ezzel Magyarország, 4948 céggel, a hetedik legnagyobb befektető a szomszédos országban. A bejegyzett törzstőke alapján pedig, amely tavaly elérte a 345,08 millió dollárt, a 12. helyet foglalja el. A román kormány számos ösztönzőt kínál a külföldi befektetőknek. A beruházók többek között vámmentességet élveznek az importból származó technológiai berendezések, gépek, szoftverek esetén, valamint a beruházás költségeinek 20 százalékát levonhatják az adóból. A vállalkozói kedv leginkább az elmúlt két évben ugrott meg. A szektoronkénti megoszlásban a cégek számának aránya szerint 30 százalékot tesz ki a nagykereskedelemmel, 24 százalékot az iparral, 16 százalékot a kiskereskedelemmel foglalkozók aránya. A tőkeapport alapján viszont a kiskereskedelem vezet 45 százalékos részesedéssel, ezt követi a banki beruházás 28 százalékkal. A magyar nagyvállalatok közül a Mol Rt. áll a mezőny élén mintegy 174 millió dollár befektetéssel. A Shell-kutak felvásárlásával a romániai üzemanyagpiac második szereplőjévé lépett elő. A Molt követi az OTP Bank Rt. több mint 60 millió dolláros, a Zalakerámia Rt. és a Richter Gedeon Rt. mintegy 20-20 millió dolláros tőkével.
Ennél jóval kisebb mértékű a Szerbia-Montenegróba irányuló befektetés. Pallós András, a belgrádi ITDH-iroda vezetője elmondta, hogy becsléseik szerint 200-300-ra tehető a Szerbia-Montenegróban bejegyzett magyar vállalatok száma, ami valószínűleg 4-5 millió dollár tőkeexportot jelent. Ezek számottevő része kis- és középvállalat és elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások terén tevékenykednek. Az alacsony arányú befektetés elsősorban annak tulajdonítható, hogy nem indultak meg a privatizációk. A helyzet Montenegróban valamivel jobb, ugyanis ott az előző évben a Hunguest Hotels Rt. két szállodát vásárolt mintegy 14 millió euró értékben. Idén januárban pedig a Matáv megnyerte a Telekom Montenegróra kiírt privatizációs tendert 114 millió euró értékben.
A másik déli szomszédunknál, Horvátországban az 1993 óta történt magyar beruházások értéke mintegy 930 millió dollárt tesz ki. A 2001-es 4,2 millió és a 2002-es évi 12,5 millió dolláros tőkeapporthoz képest hatalmas ugrást jelentett a 2003-as 564,1 millió dolláros magyar befektetés. A hirtelen növekedés oka elsősorban az, hogy tavalyelőtt a Mol megszerezte a horvát INA részvényeinek 25 százalékát, melynek értéke 505 millió dollár volt. Ezzel szemben tavaly jóval szerényebb méretű, 330 millió dollár értékű beruházásra került sor. Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy a magyar tőke elsősorban a privatizációban látja a lehetőséget. Viszont 2003 végén a magánosítási folyamat leállt és csak 2004 második felében indult újra – tudtuk meg Sült Tibortól, az ITDH zágrábi vezetőjétől. A tavalyi év legnagyobb magyar tőkeapportja az OTP 236 millió eurós beruházása volt, melynek révén a vállalat decemberben megszerezte a Nova Banka részvényeinek 95,6 százalékát. A Horvátországban jelen lévő nagyobb vállalatok közül a Zalakerámia, a Dunapack Rt., a Duna-Dráva Cement Kft. és a Dalmácia Marina Kft. emelkedik ki.
Mező Gergelytől, a prágai kereskedelmi iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy Csehországban 2004 első negyedévében 7,9 millió dollár tőkekihelyezés történt Magyarországról. A tavaly május előtti időszakban összesen 24 részvénytársaságot és 274 korlátolt felelősségű társaságot alapítottak. A nagybefektetők közül a BorsodChem, a Danubius Hotels, a Synergon és a Trigranit áll a mezőny élén.
A magas ingatlanárak és munkabérek miatt a nyugati szomszédunknál megjelenő magyar tőke nem az iparban, hanem a szolgáltatási szektorban dominál, elsősorban a vendéglátóipar, az elektronika, a belsőépítészet és a bútorkereskedelem területén. Becslések szerint Ausztriában a magyar vagy részben magyar tulajdonú vállalatok száma 100 körül van. A 2004-ben végbement beruházások értéke 18 millió euróra tehető. A nagyvállalatokon mint BorsodChemen, a MÁV-on, a Maléven kívül jelentős hányadot tesznek ki a kis- és középvállalatok. Berényi Ferenc, az osztrák nagykövetség kereskedelmi osztályának tanácsosa szerint a jövőben várhatóan erősödik a befektetési kedv, ha enyhülnek a munkavállalás szabadságát korlátozó átmeneti intézkedések.
