Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabó Zsuzsanna
A Művészetek Palotája (MP) kivitelezése 31,3 milliárd forintba került, a sajtóban oly sokat emlegetett 100 milliárd forint a kormány kötelezettségvállalására vonatkozik, amelyben már benne van az épület működtetése és a bérlés költsége is a következő harminc évre, ameddig az állam bérlője és nem tulajdonosa lesz az épületnek – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Demján Sándor, a fejlesztő Duna Sétány Székház Kft. tulajdonosa, a TriGránit Rt. elnöke. A létesítmény határidőre készült el, pontosan a parlamenti döntésnek megfelelő összegbe került és az eredetileg tervezett 37,5 ezer helyett több mint 53 ezer négyzetméteres lett.
Az eredeti konstrukció szerint a kulturális épületegyüttes egységeinek megvalósítására a Duna Sétány Székház és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) három projekttársaságot hozott létre. A Duna Sétány Székház – mint a projektcégek meghatározó tulajdonosa – felelős a beruházás lebonyolításáért és szolgáltatásai ellenében a beruházási érték 3 százalékát leszámlázhatja a projektcégek felé. Az eredeti koncepció alapján az átadást követő három év alatt vásárolta volna meg az állami tulajdonú Művészetek Palotája Kft. a beruházó tulajdonrészét a projektcégekben (a beruházási összeg 30 százalékát) és ezzel egyidejűleg 10 évre bérbe vette volna az épületet a három projekttársaságtól. Az állami kezességvállalás 52 milliárd forintban meghatározott maximális keretösszegét egy szélsőséges helyzet, a legrosszabb forint-euró árfolyam és kamatfeltételek mellett, valamint az üzemeltető esetleges fizetésképtelenségére tekintettel számították ki és ebből a közszférát ténylegesen terhelő összeg legfeljebb 42,4 milliárd forint lett volna tíz év alatt – tette hozzá Demján.
A kormány és a TriGránit azonban módosította az eredeti szerződést. Mivel az állam 30 év alatt szeretné visszafizetni a beruházás árát, ezért „igazi” PPP-konstrukcióvá alakítanák át a megállapodást: ebben az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás kockázata és költsége is 30 évre a magánbefektetőé. A teljes időtáv költségeinek nettó jelenértéke valóban 97,9 milliárd forint, ám Demján szerint hiba lenne ezt a felső határként megszabott, 30 év pénzügyi terheit, üzemeltetési-, karbantartási és felújítási költségeit is tartalmazó összeget az eredeti nettó projekt költség 31,3 milliárdjával vagy a visszafizetésre szóló bruttó állami kezességvállalás 52 milliárd forintos keretösszegével összehasonlítani.
