Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elektronikus fizetési eszközök, elsősorban a bankkártyahasználat növekedése jótékony hatással van egy-egy ország GDP-növekedésére – derült ki a Visa által felkért Global Insight Inc. független gazdaságkutató 17 nyugat-európai országot a kelet-közép-európai régióval összehasonlító felméréséből. Radu Obreja, a kártyatársaság regionális alelnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, a felmérés szerint Nyugat-Európában a kártyás fizetési forgalom 10 százalékos emelkedése nagyjából 0,5 százalékkal növeli a fogyasztást. Magyarországon ennél szerényebb ez az adat – tette hozzá a felmérés anyagát hazai szempontból megvizsgáló MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Dezséri Kálmán. A szakértő szerint Magyarországon nagyjából 0,2 százalékos fogyasztásbővülést okozna a kártyás fizetések 10 százalékos bővülése. A két szám közötti eltérést Radu Obreja több okkal magyarázza.
Magyarországon az MNB adatai szerint 2004. június végén fogalomban lévő 6,436 millió bankkártya 89 százaléka betéti (debit) plasztik volt, az egy kártyára jutó vásárlási forgalom közel 15 százalékkal volt nagyobb a hitelkártyák esetében az elmúlt év első félévében. A fogyasztást tehát a hitelkártyák jobban elősegítenék. A másik ok, hogy a hazai elfogadói hálózat továbbra is elmarad a nyugat-európaitól, de még a magyarországihoz hasonló adottságokkal rendelkező csehországitól is: a kereskedői elfogadói hálózatban tavaly júniusban mindössze 27 241 POS-terminál üzemelt, szemben a csehek közel 40 ezrével – igaz, az éves növekedés rég nem látott, 10 százalékos mértékű volt. Kedvező az a változás is – mondja a Visa alelnöke –, hogy a bankkártya-tulajdonosok 100 plasztikkal lebonyolított tranzakcióból már 41-szer vásárláskor vették elő a kártyájukat a tárcájukból, szemben a 2003. júniusi 35, illetve a 2002. júniusi 29 százalékos aránnyal.
A fejlődést jól jellemzi az is – mutat rá Dezséri Kálmán –, hogy az elektronikus fizetési forgalomnak a megtermelt GDP-hez viszonyított aránya rendkívül gyorsan növekszik: az 1999-es 0,85 százalékról 2003 végére 2,3 százalékra emelkedett. A kártyás fizetések ösztönzésének klasszikus indokai (kényelmes, biztonságos, áttekinthető) mellett Radu Obreja azt a nemzetgazdaságilag sem gyenge érvet is megemlíti, amely szerint a pénzkezelés lecsökkenése komoly megtakarításokat jelent. Dezséri Kálmán számításai szerint a megtermelt GDP akár 2-3 százalékát is felemésztheti a pénzkezelési rendszer fenntartási költsége, ami a bankók nyomtatásától, a szállításon át a számlálásig és az őrzéséig igen sokrétű és költséges feladat.
