Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2000 és 2003 közötti ínséges évek után tavaly magára talált a magán-nyugdíjpénztári piac. A talán megismételhetetlenül jó hozamokat felvonultató tavalyi évnek köszönhetően a szektor tagjai vélhetően nettó reálhozamot képesek felmutatni az 1998–2004-es időszakban – vélekedett Fórizs Sándor, a piac 6. legnagyobb társaságának, az év végén 106 596 főt és 34 milliárd forintos pénztári vagyont kezelő Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke. A szakember szerint a jelentős év végi befizetések nyomán a pénztárakban kezelt vagyon az év végén elérte a 800 milliárd forintot.
Az Évgyűrűk tavaly 16,36 százalékos bruttó és 15,74 százalékos nettó hozamot ért el, amivel az elnök szerint mindenképp ott a helyük a pénztári hozamszintverseny első harmadában. A jó eredménynek köszönhetően az Évgyűrűk – az átlagos éves vagyonnal súlyozva – 2,77 százalékos reálhozamot produkált működése első hét évében, ami Fórizs szerint megfelel az EU-országok hozamelvárásának.
Az ügyfelek nyugdíjpénztári vagyonának növekedésére jóval nagyobb hatással van az elérhető többlethozam, mint az – egyébként sokat bírált – működési költségek csökkenése, ez a különbség akár hússzoros is lehet – mutatott rá példával a szakember. Ugyanakkor – tekintve, hogy a hazai magánnyugdíjpénztárak hozamszintjét alapvetően meghatározó benchmarkokban nincs számottevő különbség a piaci szereplők között – a hozamnövekedés egyik fő lehetősége a jelenleg még rendkívül magas vagyonkezelési díjak letörésében rejlik. Fórizs Sándor szerint addig, amíg Nyugat-Európában az ilyen jellegű vagyonkezelési tevékenység költsége a vagyon 0,3 százaléka körül szóródik, addig Magyarországon hasonló tevékenységért 0,2–1,1 százalékot kérnek a vagyonkezelők. Az Évgyűrűk elnöke szerint ennek sokszor „történelmi” okai vannak (sok esetben az alapítás óta együttműködik a pénztár és a hozzá közel álló pénzintézet, biztosító alapkezelője), illetve általános az egy vagyonkezelős modell, ahelyett hogy e területen is rendszeresen versenyeztetnének a pénztárak. (Az Évgyűrűk szintén történelmi alapon választott partnert, ám a piac hat legnagyobb társasága közül egyedüliként két alapkezelővel, a Generalival és az Erstével dolgozik, a rájuk bízott vagyon aránya jelenleg 80/20 százalékos.)
A tavalyi év kiemelkedő hozamát a viszonylag kockázatosabb benchmarknak tudta be az elnök: a portfólión belül 11,2 százalék volt a magyar és 6,2 százalék a külföldi részvény aránya. A hazai részvénypiactól már nem várható a tavalyi teljesítmény megismétlése, ezért az Évgyűrűk a 2005-ös befektetési portfólióban a magyar részvények arányát csökkentette, míg a külföldi részvények és az ingatlanalapok részarányát növelte.
