Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unióhoz csatlakozó országok beruházásain belül lényegesen kedveltebb forma a lízingfinanszírozás, mint a hagyományos piacokon – derül ki a Leaseurope adataiból. A föderáció soros találkozójára készült összegzésből kiderül, hogy 2003-ban az idén májusban az EU-hoz csatlakozó országok közül egyedül Szlovákia nem éri el az európai súlyozott átlagnak számító 14,1 százalékos lízingfinanszírozási arányt az adott ország teljes beruházásaihoz viszonyítva. A kimutatás szerint Magyarországon az összes beruházás 18,8 százaléka mögött valamilyen lízingügylet állt, ám ezzel az arányszámmal hazánk még lemaradásban van Csehországgal, Lengyelországgal és az abszolút első Észtországgal szemben is.
A lízingpiac meglehetősen furcsán alakul kontinensünkön: a teljes lízingpiaci teljesítmény 70 százaléka négy országra, Németországra, az Egyesült Királyságra, Olaszországra és Franciaországra koncentrálódik, e négy tagállam hozza az európai lízingforgalom 70 százalékát. Ez a forgalom pedig nem csekély, hiszen az elmúlt évben összesen 193 milliárd eurónyi lízingforgalmat jegyeztek fel a szövetség tagjai. A viszonylagosságot jól mutatja az a tény, hogy a magyar lízingcégek a teljes hazai beruházási állományon belül elért 18,8 százalékos részaránnyal mindössze 4 milliárd euróval (1007,6 milliárd forinttal) tudtak hozzájárulni az európai lízingpiachoz, miközben az országuk beruházásaiban 17,2 százalékos részaránnyal bíró Németországban 42,46 milliárd euró volt a lízingforgalom. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint ez a 2 százalékos arány hazánk méreteihez képest ugyanakkor igen kedvező.
Az uniós és a magyar lízingpiac összehasonlítása is érdekes tanulságokkal szolgál. Miközben Magyarországon a lízingszakma lényegében autófüggő (a lízingbe vett eszközöknek 2003 végén 71,2 százaléka volt személyautó, s ez az arány az idén szeptemberre 76 százalékra nőtt), addig a Leaseurope összesített adatai szerint a gépkocsik a teljes lízingpiac eszközeinek mindössze 29,4 százalékát adták ki 2003 végén.
A legszembetűnőbb az elmaradás Magyarországon az ingatlanlízing-üzletágban érhető utol: míg az európai piac bevételeinek 18,1 százaléka származott ingatlanlízingből az elmúlt év végén, addig nálunk ilyen soron mindössze 2,9 százalékos részarányt tartanak nyilván. A szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a jellemzően nagy értékű projektek miatt épp az ingatlanlízing a legnehezebben mérhető üzletág az éves teljesítmény alapján, tekintve, hogy egy-egy üzlet alapjaiban alakíthatja át a piaci részesedést. Ezt mutatja a Magyar Lízingszövetség statisztikában a 2002. év, amikor az üzletág 5 százalékos részarányt tudott kicsípni magának a teljes lízingpiacból, s ez lehet az egyik válasz arra is, hogy miért esett vissza tavaly 8,35 százalékkal az ingatlanüzletág az európai lízingpiacon is.
A másik terület, ahol számottevő a magyar eszközfinanszírozási szakma lemaradása a nemzetközi átlaghoz képest, az a gép- és berendezéslízing területe. Míg a Leaseurope adatai szerint a teljes, tavalyi évben megfinanszírozott eszközök között 36,34 milliárd eurót tettek ki a gépek és berendezések, további 18,96 milliárdot pedig a számítógépek és az elektronikai berendezések (együttesen a teljes 2003-as lízingpiac 29,6 százalékát hozva), addig Magyarországon még félmilliárd eurónyi ilyen jellegű beruházás sem volt, a 118,9 milliárdos összesített eszközlízing-állomány 12,3 százalékos szeletet tudott kihasítani a lízingtortából. Ez ugyanakkor tavaly még örömmel tölthette el a szakma képviselőit, hiszen 2002-ben e terület részaránya még csak 10 százalék volt. 2003-at azonban egy jóval szerényebb 2004. év követte (ennek okairól mellékletünk III. oldalán bővebben olvashatnak), s a magyar Lízingszövetség által a múlt héten publikált adatok szerint az üzletág részaránya ismét 10 százalékra csúszott vissza.
A Leaseurope összevetése szerint az európai gazdaság fejlődési görbéjét jól követi a lízingszakma is. A szövetség 2003-as adatsora tíz év után az első, amely a lízingforgalom csökkenéséről kénytelen beszámolni: miközben 2002 végén a 199 milliárd eurós forgalom után mindenki a 200 milliós álomhatár túlszárnyalásáról álmodozott, addig a tavaly bekövetkezett 3 százalékos visszaesés a 2001-es szintre dobta vissza az európai lízingszakmát. A föderáció képviselői remélik, hogy régiónk csatlakozó országaiban a gazdasági növekedésből mind nagyobb szeletet tudnak majd kihasítani az eszközfinanszírozók, és újra fejlődésnek indul az európai lízingpiac.
