Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő évi központi költségvetésről szóló törvény tervezete szerint az állam 137 milliárd forint bevétellel számol az autópályák finanszírozási rendszerének átalakításából: ez az összeg a korábbi évek sztrádaberuházásai kapcsán felmerült ráfordítások visszatérítése. A kormányzat ugyanis azzal számol, hogy miközben a jövőben koncessziós formában építi a sztrádákat, a majdani pályázat nyertesének vissza kellene fizetnie a büdzsébe az állam eddigi költségeit a jövő év végéig.
Dunai György, a Betonút Rt. elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ilyen esetekben a koncessziós társaságok általában nagyrészt hitelből finanszírozzák a felmerülő költségeket. Megfigyelők szerint a hitelfelvétel azért sem okozna gondot a koncesszornak, mert mögötte, ha nem is klasszikus érdelemben, de mégiscsak állami garancia áll, hiszen az állam kötelezettséget vállal arra, hogy egy hosszú lejáratú konstrukció keretében rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak.
A közel 140 milliárd forintos hitelfelvétel nagyságrendjét jól jelzi, hogy ez az összeg önmagában a magyar bankrendszer vállalati hitelállománya bővülésének közel ötödét teszi ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a cégek az idén augusztusban közel ötezermilliárdos hitelállománnyal rendelkeztek, ami nem egészen 670 milliárd forintos növekményt jelent egy év alatt. A jelenleg körvonalazódó ügylet jelentősége még nagyobb akkor, ha – reálisan – azzal számolunk, hogy a hitelt a koncessziós pályázaton indulók devizában igénylik. Ebben az esetben ugyanis ez az éves hitelgyarapodás már közel harmadát adhatja. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyságnál már csak a konzorciális hitelezés jöhet szóba. Kérdés, hogy erre a hazai vagy a nemzetközi piacon kerül-e majd sor.
Az új beruházási konstrukció kialakítása más okokból aggályos: most ugyanis nem nulláról induló koncesszióról van szó, hanem már egy folyamatban lévő beruházást alakítanának át ilyenné. E beruházási forma tehát a már épülő autópályákra vonatkozna, ahol egy közbeszerzési eljárásban nyert kivitelező már végzi a munkálatokat a Nemzeti Autópálya Rt. megrendelésére. Ezeket kell átalakítani koncessziós formájúvá, mégpedig egy új pályázat keretében. A pályázaton nyertes koncesszornak át kellene vennie a megkötött építési szerződéseket; kérdés, mit szólnak ehhez a mostani kivitelezők (bár a kormányzat szándékai szerint e cégek az új konstrukcióban is megtartanák megszerzett jogukat). Az építkezések elhúzódása viszont nem érdeke a kivitelezőknek sem, mert például később juthatnak hozzá a szerződésben foglalt összeghez.
Az említett 137 milliárd forint egyébként nem csupán a nemrég elkezdett beruházások kapcsán felmerült költségeket fedi le, ezekre ugyanis mind ez idáig – a különböző tervek, engedélyek elkészítésén túl – nem sokat fizetett ki az állam. Bekerülhet a koncessziós körbe például az M3-as Polgár–Görbeháza közötti szakasza vagy az M7–M70-es Becsehely–Letenye–Tornyiszentmiklós szakaszai; ezeket bár átadták a forgalomnak, de még nem történt meg a pénzügyi zárás. Az uniós jogszabályok miatt ugyanakkor a koncesszióba adott szakasznak legfeljebb 50 százaléka lehet korábban átadott, a fennmaradó résznek pedig építés alatt kell állnia.
