Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt fél évtizedet tekintve a legnagyobb nyomdaipari beruházásokat a csomagolóanyagokat - öntapadós, valamint papírcímkéket, hajtogatott kartondobozokat, flexibilis csomagolóanyagokat - gyártó társaságok valósították meg. Ezek becsült összértéke az elmúlt szűk négy évben körülbelül 20 milliárd forint volt, ami a teljes ágazat beruházásainak fele - derül ki Peller Katalinnak, a Magyar Nyomdász Szövetség (MNySz) főtitkárának a tájékoztatásából. (Arról nincs megbízható összesítés, hogy a nyomdaipar múlt évi, mintegy 145 milliárd forintot kitevő árbevételének mekkora hányada származott a csomagolóanyag-gyártóktól.) Az előbbre látó, valamint a beruházásokhoz szükséges forrásokat előteremteni képes piaci szereplők már Magyarország európai uniós csatlakozását megelőzően készültek arra, hogy májustól a korábbinál is erősebb lesz a verseny; jórészt ez ösztönözte a nagyobb arányú fejlesztéseket. Ezek eredményeként általában javultak a termelési feltételek, versenyképesebbé téve a csomagolóanyag-gyártó nyomdákat.
A cégek azon tevékenységeik fejlesztésére összpontosítottak, amelyek segítik a májustól teljes egészében megnyíló piacon - meghatározóan a multinacionális cégek által kiírt tendereken - való eredményes szereplést. Ugyanakkor hátránnyal járt néhány, a termelőbázisát Magyarországon kívülre helyező nagy megrendelő kivonulása. Ezt főleg a dohánytermékekhez csomagolóanyagokat készítő nyomdák érezték meg, hiszen biztosnak hitt megrendelésektől estek el. Ezzel nemcsak a kimondottan nyomdai tevékenységet végző cégek jártak rosszul, hanem a nekik beszállító vállalkozások is.
Ám fejlesztéseik alkalmassá teszik a nyomdákat arra, hogy újabb termékcsoportok gyártására vállalkozzanak. Peller Katalin ismeretei szerint a csomagolóanyag-gyártók körében egyelőre nem tapasztalható - a nyomdaipari ágazat más területein jellemző - piacvesztés amiatt, hogy főleg a keleti szomszédainknál lényegesen alacsonyabb áron dolgoznak a nyomdák. (Ez leginkább a reklámkiadványoknál tapasztalható.) Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a jelentős összegű fejlesztéseket a hatékonyabb, megbízható logisztikai rendszereket lehetővé tevő munka érdekében valósították meg.
Hasonlóan ítéli meg a csomagolóanyagokat gyártók piaci helyzetét Sebesvári László, a Zalai Nyomda Rt. (ZNy) igazgatóságának elnöke, aki szerint az eddig is nyitott piacon májustól a költségek csökkenése kedvezőbb versenyhelyzetet teremthet. Ám míg például a vámolási és a szállítási költségek megszűnését kedvezőbb árajánlattal érvényesítheti a magyar cég, ugyanez a hasonló tevékenységet folytató külföldi cégekre is érvényes. Ebből adódóan más területeken kell megtalálni azt az előnyt, amely alapján nagyobb megrendeléshez lehet jutni. Egy múlt év vége felé megkezdett és ez év tavaszára befejezett, egymilliárd forintba kerülő beruházás eredményeként a főleg élelmiszer-ipari, háztartás-vegyipari és elektronikai cégeknek csomagolási termékeket gyártó ZNy-nek elsősorban a kedvezőbb költségszerkezettel működő nyomdákkal kell szembenéznie. Az eddigi tapasztalatok szerint általában akár 20-30 százalékkal alacsonyabb ajánlatot képesek adni csehországi vagy lengyelországi nyomdák, mivel kevesebb bér- és közteher rakódik a költségeikre, és az energiaszámlájuk is kisebb. Ezekkel szembe főleg a hatékonyság állítható, ez viszont - jelenleg - számos nyugat-európai cégnél jobb. Ha a nagy megrendelők csak ezt néznék, akkor - például a ZNy-nyel szemben - egyértelműen előnyösebb helyzetbe kerülnének, ám azokban az országokban az adó-, főleg a bérterhek nagyobbak. Ilyen piaci helyzetben nem könnyű tartós megrendelőt szerezni, illetve megtartani. A ZNy-nek - részben a legutóbbi fejlesztés eredményeként - sikerült különleges logisztikai rendszert kialakítania, ami kedvezőbb megítélést eredményezhet a megrendelők szemében.
Míg a régióban, az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országokban működő konkurens cégek előtt is teljesen nyitottá vált a piac - s ezzel élesebbé vált a verseny -, addig kedvező fejlemény, hogy a közösség tagjaként immár magyarországi cégek is indulhatnak olyan pályázatokon, amelyeken eddig nem.
