Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä Hőnyi Gyula
- Itthon is megindult az ENSZ globális megállapodás programjának népszerűsítése. Mi a célja a kezdeményezésnek?
- Az ENSZ az ezredforduló tájékán ismerte fel, hogy a szegénység elleni küzdelem sikeréhez elsősorban a vállalatok - a multinacionális és a kis- és középes cégek - szemléletét, üzleti etikáját javítani kell. Az ENSZ főtitkára által személyesen támogatott kezdeményezés célja, hogy a programhoz csatlakozó vállalatok átvegyék, betartsák és betarttassák azt a tíz alapelvet, amelyben emberi jogi, munkaügyi, környezetvédelmi és korrupcióellenes irányelvek is megtalálhatóak. Itthon is a program megvalósítása a cél. Párbeszédet kezdeményezünk a vállalatokkal és igyekszünk megnyerni a cégeket a program támogatásához, ám a szabályokat már nekik kell kidolgozni, mi ebben nem kívánunk részt venni. Arra biztatjuk őket, hogy keressenek kapcsolódási pontot a civil szférával úgy, hogy álljanak egy-egy társadalomi probléma megoldása mögé, karolják fel az ilyen ügyeket. A cégvezetőkkel folytatott tegnapi tárgyalás során azt javasoltam, hogy a romafoglalkoztatásban felmerülő diszkrimináció felszámolása köré lehetne felépíteni egy komoly kampányt. Ez a javaslat elnyerte az üzletemberek tetszését.
- Ön szerint a magyar vállalati kultúrában, a cégek üzleti etikájában a legnagyobb probléma a romadiszkrimináció?
- Nem a vállalatok üzletmenetében, ám ha a társadalom szerkezeti problémáit vesszük alapul, akkor azt gondolom, hogy igen. Az én fogalmaim szerint nem lehet egészséges és szabad egy társadalom, ahol több száz ezer cigány származású ember nyomorban él. Sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy a relatív szegénység 1990-óta folyamatosan növekszik annak ellenére, hogy a gazdaság jelentős növekedésen ment keresztül. Szóval a vállalatvezetők egyetértettek a probléma orvoslásával, s ha már megvan a közös „hang”, meg lesz az együttműködés egy szabályozórendszer kialakításához is.
- Végiggondolva az alapelveket úgy tűnik, Magyarországon nincs gond a munkavállalók emberi jogaival vagy a munkaügyi irányelvekkel, annál inkább a vállalatok környezettudatosságával, illetve a korrupcióval.
- Valóban nem az emberi jogok a legnagyobb fájdalom, a munkaügyi irányelvekkel azért vannak problémák.
- Kényszer- vagy gyermekmunkáról például nem tudok.
- Persze! Nem azt kell megoldani, amivel nincs probléma. Foglalkozzunk a környezetvédelemmel vagy a korrupcióval, aminek a felszámolását egyre több vállalatvezető szorgalmazza. Ezen a téren például komoly vállalásokat tehetnénk.
- Kikkel találkozott a tegnapi megbeszélésen?
- Ez egy informális találkozó volt, 14 üzletemberrel és vállalatvezetővel, akiket régről ismerek. Neveket azonban egyelőre nem szívesen mondanék. Annyi publikus, hogy a találkozónak Surányi György, a CIB elnöke adott helyet. Ez az első konzultáció volt, reményeim szerint a következő sokkal szisztematikusabb és lényegre törőbb lesz.
- Lengyelországban pénzügyi alap jött létre a közreműködő vállalatok segítségével egyes társadalmi problémák megoldására, illetve a civil szervezetek támogatására. Hasonlóra lehet számítani nálunk is?
- Nem akarunk rákényszeríteni senkire semmit. Lengyelországban sem a mi kezdeményezésünkre alakult pénzügyi alap, de ha igény mutatkozik itthon is hasonlóra, akkor a nemzetközi tapasztalatok közreadásával segíteni fogjuk a munkát. Félreértés ne essék, nem pénzt szeretnék az ENSZ számára.
- Mit gondol, mi az, amit a magyar vállalatok üzleti etikájában javítani kellene?
- Ez elsődleges felismerés, amire vágyom, az az, hogy a vállalatok abban bízzanak, hogy egy üzleti etikai kódex elkészítése számukra is kedvező. De, hogy a kérdésétre válaszoljak: azt hiszem, hogy a cégek állami beruházásoknál megmutatkozó üzleti magatartásán javítani kellene, ahogyan a közszféra hozzáállása is reformra szorulna. A korrupcióval a nagyvállalatok kerülnek versenyelőnybe, a kisebbek, amelyek nem tudnak eleget fizetni, háttérbe szorulnak. Azt gondolom, hogy komoly reform kell a pártfinanszírozásnál is, ugyanis az egyértelmű, hogy a pártok négyévenkénti költekezése nem arányos a legális forrásaikkal.
