Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövőben egyértelműen nagyobb felelősséget kell vállalniuk az élelmiszer-ipari vállalatoknak az elhízás problémájával kapcsolatban, ugyanakkor az iparág szereplőit támadó civil szervezeteknek is fel kell ismerniük, hogy a médiának szóló akcióikkal csak visszahúzódásra kényszerítik a nagy cégeket, holott azok támogatásának megnyerésével hosszabb távon megoldhatóvá válna a probléma – olvasható a Weber Shandwick európai felméréséből. Az elemzés szerint az uniós országokban az elmúlt évtizedben 10–40 százalékkal nőtt az elhízottak száma, így összességében a férfi lakosság 10–20, a nőknek pedig 10–25 százaléka küzd súlyfelesleggel. A gyermekek körében az eltelt idő alatt duplájára nőtt az elhízottak száma. A WHO másfél évvel ezelőtti kutatásában felvetette, hogy mindebben nagy felelőssége van a gyártóknak.
A probléma nem csak amerikai, illetve nyugat-európai jelenség – állítja Csontos Csaba, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) kommunikációs bizottságának tagja. Magyarországon is elkeserítők az elhízottsági mutatók, s mint mondta, rövid időn belül itthon is várható a média érdeklődése a téma iránt. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a felelősséget először a gyártókra hárították, ami a Weber kutatása szerint sem feltétlenül célravezető, ugyanis a probléma sokkal összetettebb annál, hogy a fogyasztott étel kalóriatartalma mennyire magas. Az élelmiszer-hisztéria miatt az Egyesült Királyságban „zsíradót” akarnak bevezetni, Franciaországban pedig már most törvény kötelezi a gyártókat arra, hogy egyes termékeken tüntessék fel az elhízás veszélyének tényét. Az Egyesült Államokban viszont a „lex sajtburger” törvénnyel szerelték le a civil szervezeteket, így az elhízottak nem perelhetik az élelmiszergyártókat. Az ügy kiteljesedése egy uniós szabályozórendszer, amely a tagállamokban kötelezővé tenné a gyártóknak a felelősségteljesebb termékcímkézést. Például csak abban az esetben lehetne egészségesként feltüntetni a csomagoláson egy-egy terméket, ha az tudományosan alátámasztható. A törvény hatálybalépése Magyarországra is kötelező lenne. Nem véletlen tehát, hogy nagy márkagyártók itthon is árgus szemekkel figyelik az elhízás ügyének nyugati fejleményeit.
Az Éfosz a magyar ipar lépéselőnyét kihasználva igyekszik már most társadalmi párbeszédet kezdeni, s nemrég egy asztalhoz próbálta ültetni a piaci szereplőket és az egészségügy szervezeteit, több-kevesebb sikerrel. Az Éfosz ősszel fojtatni kívánja a párbeszédet és szeretné bevonni az egészségügy mellett az Oktatási, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot. Az őszi kampány ugyancsak aktuális, ugyanis az uniós élelmiszer-ipari vállalkozások szervezete, a CIAA szeptember végén tartja konferenciáját, amelynek fő témája a lakosság elhízásának problémaköre.
Csontos szerint a jövőben Magyarországon is várható, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok felülvizsgálják termékpalettájukat és az igényeknek megfelelően alakítják át. Emellett nem tartja kizártnak, hogy az iparág tevőlegesen vesz majd részt az egészségesebb életmódra nevelésben. A Nestlé például már most szervezett dietetikusokkal általános iskolai oktatásokat. Marketingkommunikációs szempontból akár jól is járhatnak az élelmiszer-ipari cégek, hiszen az egészségesebb táplálkozás iránt megugró igény segíthet a drágább, nagyobb haszonnal értékesíthető, „alakkímélő” élelmiszerek eladásban, ám Csontos szerint a piac szereplőire gyakorolt médianyomás egyelőre olyan erős, hogy a vállalatok nem a marketingkommunikációs stratégiára összpontosítanak.
