Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon egyedülállóan szigorú a festékek és oldószerek előállításra vonatkozó jövedéki szabályozás, amely a piaci szereplők szerint kérdésessé teszi a honi iparág versenyképességét. A jogszabály például tiltja a több termék alapanyagául szolgáló denaturált szesz felhasználását, így a gyártók kénytelenek távol maradni több új nyomdatechnológia kiszolgálásától. A hagyományosnál nagyobb sebességű, évente nagyjából egymilliárd méter csomagolóanyagot előállító flexonyomdák - amelyek gyorsan terjednek idehaza is, nyolc év alatt 35 milliárd forint beruházással 75 vadonatúj ilyen üzem jött létre - például az importfestékeket és -mosószereket részesítik előnyben, ugyanis a jövedéki adó miatt a magyar termékek drágábbak.
Ember Sándor, a nógrádi Erdőkémia Kft. igazgatója szerint a szigorú rendszabállyal a honi festékgyártás leszálló ágba került, az erősödő import majdnem harmadával vetette vissza a termelés volumenét. Ember szerint a bonyolult jövedéki szabályok nemcsak a gyártóknak, hanem az azokat betartató Vám- és Pénzügyőrségnek (VPOP) is fejtörést okoznak. A múlt évben például 15 milliárd forint visszamenőleg érvényesítendő jövedéki adó megfizetésére kötelezte a VPOP a piac több szereplőjét, ugyanis a szervezet szerint a gyártók más tarifális besorolás alapján számolták el egyes alapanyagok adóját a felhasználás során. Ember elmondása szerint ebből a 15 milliárdból 6,5 milliárd forint rájuk hárult volna és nagyjából ugyanennyit kellett volna fizetnie az Akzo Nobelnek is. (Az ügy ismerős: 2002-ben hasonló helyzetbe került az alkoholos gyógyszerkészítményeket előállító Analgetic Rt. is, emiatt hónapokig nem lehetett a patikákban alkoholhoz jutni.) A 15 milliárdos adót végül nem kellett a cégeknek befizetniük. Ember szerint az ügyben az a legpikánsabb, hogy a gyártók folyamatosan kapcsolatban álltak a pénzügyőrökkel, és a vámosok engedélyével, útmutatásával használták fel a kérdéses alapanyagokat - a hatóság későbbi véleménye szerint rossz tarifális besorolás alapján.
A magyar festékipar versenyképességét rontja az embertelenül szigorú termékdíjrendszer is - véli Ember. Van olyan termék, amelynek előállítási költsége nem haladja meg a 100 forintot, termékdíja azonban 200 forintnál is magasabb. Tekintve, hogy az importáruk nagy részénél kisebb a termékdíj, a felhasználók és a kereskedelem is azokat vásárolja. Ember szerint az is gondot okoz, hogy a VPOP sok esetben nem képes behajtani az importtermékekre is vonatkozó termékdíjat.
