Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A környezetvédelemre fogékonyabb észak-európai országokban és Németországban hódítanak az új generációs, vízben oldódó festékek. Használatukkal nem jut a légkörbe szennyező oldószer, ám egyelőre kérdéses, hogyan viselkednek a talajba kerülve, mennyi idő alatt bomlanak le. Az építőipar után a faiparban és a fémfeldolgozásban is megjelentek a vízbázisú termékek, használhatóságuk és hatékonyságuk ma már alig különbözik a hagyományos festékekétől. A legtöbb vízbázisú festéket az építőiparban alkalmazzák, főként a falak festéséhez. Ugyanakkor ma már a faipar is nagy mennyiségben használja a hasonló technológiájú termékeket, ugyanis a fejlesztéseknek köszönhetően a készítmények akár magas fényű lakkokat vagy politúrt is képesek helyettesíteni. A vízalapú fémfestékek egyelőre nem terjedtek el, ám vannak olyan területek, ahol sikerrel alkalmazzák ezeket. Velük kapcsolatban azt kellett megoldani, hogy a festék száradása alatt a víz ne kezdje erodálni a kezelt felületet. A vízalapú zománcok erősen dehidratáltak, technológiájuk miatt jóval drágábbak hagyományos társaiknál.
Bognár János, a Festékipari Kutató Kft. igazgatója szerint a kutatások másik két fő területe a nanotechnológia és a minimális oldószert tartalmazó festékek fejlesztése. Van olyan termék a piacon, amely a korábbi 40 százalék helyett 5-10 százalék oldószert tartalmaz. A nanotechnológia célja, hogy minél kisebb mennyiségben felhordott anyag minél nagyobb hatékonyságot eredményezzen, és esztétikailag is megfeleljen a követelményeknek. Az új anyagokból például feleannyira van szükség - a felhordási vastagság feleződésével -, mint a korábbiakból. Vannak azonban olyan területek, mint például az autóipar, ahol szükség van a festék úgynevezett húsosságára. Ezekben az ágazatokban a felhordási technológiák kerültek a fejlesztés homlokterébe: a gazdaságosság és a környezetvédelem jegyében a levegőbe jutott anyag minél nagyobb arányú visszanyerésén dolgoznak.
Ugyanakkor az új generációs, vízalapú festékeknél egyelőre nem a gazdaságosság, hanem a minőség fejlesztése a cél, így ezekből általában többre van szükség a kívánt hatás eléréséhez. Bognár János szerint a festékipar elsősorban az ipari felhasználókat igyekszik ellátni, ám a közeljövőben a kiskereskedelemi kínálat is komoly változásokon megy majd keresztül. A gyártóknak nem célja univerzális, termékeket kifejleszteni, ugyanis az már egyértelmű, hogy a különböző anyagok különböző alapú festékeket igényelnek. A kiskereskedelmi kínálat tehát a jövőben Magyarországon is növekedhet. Ssegítséget jelenthet, hogy az anyagokat ma már a kiskereskedelemben is hozzáférhető, korábban csak az ipari felhasználást segítő gépekkel lehet felhordani.
