Az uniós csatlakozással két új cégforma „érkezett” Magyarországra: az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés. Míg az utóbbi május elseje óta alapítható, az európai rt.-k létrehozását szabályozó törvény csak szeptember 1-jétől lép hatályba. A Fővárosi Cégbírósághoz eddig egyetlen alapításról szóló dokumentum sem érkezett, ami Vágó Imre vezető bíró szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a jelenlegi magyar és nemzetközi gazdasági társulási formák jól lefedik a piacot. Emiatt valószínűsíthető, hogy az ilyen társaságok száma az elkövetkező néhány évben nem haladja meg a százat.
Elterjedésüket az sem segíti, hogy egy Magyarországon bejegyzett részvénytársaság nem alakulhat át egyszerűen európai társasággá, mert ennek pont az a jellemzője, hogy egyszerre több tagállamban van jelen, egynél több tagállamhoz kötődik a társaság. Ennek megfelelően viszont európai rt.-vé egyesülhet két, különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. (Az európai társaság minimális alaptőkéje 120 ezer euró.) Az adózási kötelezettség alapvetően az európai társaság székhelyétől függ. Ugyanakkor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkeznek arról is, hogy a magyar székhelyű, de külföldi telephellyel rendelkező társaság esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség a székhely szerinti államban adóztatható.
