Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ellentétes folyamatok játszódnak le a honi nyomdaiparban: az uniós csatlakozást megelőzően kialakult, majd tovább erősödött versenyben sokan elvéreznek, ugyanakkor akinek sikerül kihasználnia az adódó lehetőségeket, az tisztes munkával képes a felszínen maradni és erősíteni vállalkozását – mondja a hazai nyomdai piacot értékelve Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára.
A rendszerváltást követően felszabadult korábbi állami monopolpiacon szinte azonnal megjelentek a kisbefektetők, akik minimális ráfordítással nyitották meg jól jövedelmező, kisebb nyomdájukat. Ezek közül több ma is működik. A sebtében beindított kis- és középvállalkozások elsősorban a helyi piacra dolgoznak, nem érintik őket a külpiac változásai, általában kis tételeket állítanak elő, és bár termékeik viszonylag jó minőségűek, nem jelentenek konkurenciát a nagyvállalatoknak.
Peller 3500–4000-re teszi a Magyarországon jelenleg működő nyomdák számát, ebből csupán pár tucatnyira tehető a nagyobb, világszínvonalon és nagy mennyiségben teljesíteni tudó vállalatok köre. Bár a vállalkozások száma többé-kevésbé ismert, a nyomdák tényleges számát aligha lehet pontosan megbecsülni, mert itthon bárki nyújthat nyomdai szolgáltatást, akár egy színes fénymásolóval is. A nyomdaipari vállalkozások zöme képes kiszolgálni a hazai csomagolóipari megrendelőket, ám a nagy mennyiséget felvevő élelmiszeripari vevők természetszerűen nagy vállalkozásokkal szerződnek. Emellett a folyóiratpiacot is csupán 3-4 tucat cég uralja, ők nyomtatják az összes magyarországi napilapot és a színes kiadványokat.
Általában egy nyomda hatótávolsága – az általános felfogás szerint – körülbelül 600 kilométer. A magyar cégek tehát akár Nyugat-Európában vagy a hatalmas piacot jelentő Ukrajnában is labdába rúghatnak. A szövetség szerint a közvélekedéssel ellentétben nem szabad leírni a volt szovjet tagállamokat, mert rohamosan fejlődő gazdaságuk hatalmas felvevőpiacnak számít (egyedül a fizetőképességgel lehetnek problémák).
Az Európai Unió a piacnyitás miatt lehetőséget, de egyben jelentős kihívást is jelent a magyar nyomdaiparnak. A csatlakozás előtt az itthoni cégek viszonylag olcsón tudtak jó minőségű termékeket előállítani, de ez most már nem elég. A minőség és a pontosság kevés a piaci sikerhez, ugyanis megérkeztek a versenytársak, s ezért az életben maradáshoz többletet kell letenni az asztalra – mondta Peller.
A hazai nyomdaipar igyekszik lépést tartani az a piac kínálati és keresleti oldalának változásaival is, a szeplők jól ismerik a megrendelők többletigényeit. A legnagyobbak ma már korszerű, világszínvonalú termékeket állítanak elő világszínvonalú gépeken. Korábban – a kilencvenes évek elejének roncsautó-importjához hasonlóan – az volt a helyzet, hogy agyonhasznált nyomdagépek érkeztek Magyarországra. Ennek egyik oka a tőkeszegénység volt, hiszen csak a nem sokkal korábban privatizált nagy állami cégek rendelkeztek akkora tőkeerővel, hogy megvehették a korszerű gépeket, ám a kilencvenes évek elejének időlegesen állóvízszerű piacán még nekik sem kellett feltétlenül nagyobb invesztíciókat végrehajtaniuk. A sok kis piaci szereplő megjelenése azonban fokozta a versenyt, s ez végül elvezetett a korszerű gépek megjelenéséhez.
Az évezred eleji gazdasági recessziót a hazai nyomdaipar is megérezte, s a versenyt csak tovább fokozza az uniós bővítés. Magyarország harapófogóba került: nyugati irányból a rettenetesen magas elvárások, míg keletről az alacsony árak szorítják. A legnagyobb versenyt a jó minőségben és alacsony áron dolgozó román cégek támasztják. Ezek a közelség és az információtechnológia, illetve a távközlés fejlődése miatt akár a korábban bebetonozott magyar privilégiumok területén, például a folyóirat-nyomtatásban is teret nyerhetnek. Mindezek nyomán ma már nem elég megfelelni a magas minőségi elvárásoknak, hanem az a minimum, hogy a jó minőséget gyorsan és valamilyen többlettel kiegészítve produkálják a magyar nyomdák. Ez a többlet lehet valamilyen logisztikai innováció, környezettudatos technológia és megoldások alkalmazása stb.. Ezek produkálásával viszont akár a nyugati piacokra is betörhetnek a hazai nyomdaipari vállalkozások – véli Peller.
