Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elemzők szerint a nyomdatermékek magyarországi piaca 2015-ig összességében 3 százalékkal bővül, annak ellenére, hogy az egy főre jutó hazai papírfelhasználás évi 70–72 kilogramm között mozog. Ez az uniós átlagfogyasztásnak mindössze a fele. A legnagyobb növekedés a kiskereskedelmi szórólapok, a reklám-marketing termékek területén várható. Az előrejelzések szerint idén 8–10, jövőre 15 százalék körüli bővülés várható a szegmensben. A hazai piac sajátossága, hogy a nyomtatott sajtót fokozatosan visszaszorítja az internetes média, ám ez nem tükröződik a kiadványok számának visszaesésében. Éppen ellenkezőleg, annak ellenére, hogy a magyar fogyasztók évről évre kevesebb nyomtatott lapot olvasnak, folyamatosan nő az ilyen kiadványok mennyisége és példányszáma.
A szakértők úgy vélik, a lapnyomtatással foglalkozó nyomdák az uniós csatlakozás után még erősebb versenyhelyzetbe kerültek. A nyomtatott újságok versenye kikényszeríti a költséghatékonyság folyamatos javítását az amúgy egyébként gazdaságtalanul termelő nyomdáktól is. Nyugat-Európában sokkal kevesebb emberrel végzik a nyomdai munkafolyamatokat az üzemek, mint itthon, ami megdrágíthatja a készterméket. Egyelőre szerencsére itthon olcsóbb a munkaerő, ám nem szabad elfelejteni, hogy tőlünk keletebbre vagy például Szlovákiában még olcsóbb.
Míg Magyarországon 10 millió lakosra 3600 nyomda jut, addig például Németországban 82 millióra 13 ezer 500. Németország messze van, ám az osztrák, a lengyel, a szlovák cégeken kívül a szlovén nyomdák is komoly versenyre kényszeríthetik a magyar ágazatot, tehát a honi nyomdáknak a környező országok elszívó erejével is szembe kell nézniük. Egy-egy üzem hatóköre ugyanis akár 600 kilométer is lehet. Az már most is jól látszik, hogy a magyar piac ilyen kismértékű bővülés mellett a jövőben képtelen lesz ennyi nyomdaipari vállalkozást eltartani.
A piaci szelekció azzal kezdődik, hogy a meglehetősen tőkeszegény, helyenként likviditási gondokkal küzdő vállalkozásoknak is be kell szerezniük az unióban egységesen kötelező környezethasználati engedélyeket. Az EU-s szabályozás az elérhető legjobb technológia alkalmazását követeli meg – így az engedély megszerzése és a megfelelő berendezések biztosítása költséges és hosszadalmas folyamatot jelent, amit sok cég nem tud „bevállalni”.
