A statisztikai hivatal adatai szerint az idén az első negyedévben kevesebb mint felére csökkent az élelmiszer jellegű termékek, vagyis a napi fogyasztási cikkek forgalmának növekedése az előző év egészéhez képest, és hasonló az arány a tavalyi negyedévhez képest is. Tavaly egész évben 9 százalékos növekedést mért a KSH, most az első három hónapban mindössze 3,5 százalékos az erősödés, ami az állami és vállalati bérpolitika szigorodásának a jele.
A visszafogottabb kereslet átrendeződést, koncentrációt indíthat el a piacon, annak ellenére, hogy az Európai Unióhoz képest ez még mindig lendületes bővülésnek számít. Neubauer Katalin, a CBA Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a fogyasztási kedv lanyhulása okozta változást először az önálló kisboltok érzik majd meg, amelyekre erőteljesen hat az olaj árának növekedéséből adódó, illetve az uniós szabályokhoz való igazodás eredményezte költségnövekedés is. Hozzátette: a jelenlegi adatokkal kiegyezne év végéig, ugyanis nem kizárt, hogy a következő hónapokban a gazdasági növekedés ellenére is csökken majd a kereslet bővülése, és beigazolódhat a Magyar Nemzeti Bank által tavaly év végén 2004-re prognosztizált mindössze 1 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés.
Igazi stagnálás azonban a tartós fogyasztási cikkek piacán várható. Ezt támasztotta alá Gerő László, a Whirlpool Magyarország Kft. ügyvezetője, aki szerint az első negyedévben valóban gyenge volt a forgalom, április pedig az elmúlt tíz év legrosszabb hónapja volt. Kérdés persze, hogyan alakul majd a kereslet az év végéig. Némi fellendülést hozhat a nyár a labdarúgó Eb-re és az olimpiára épített marketing miatt, de az is elsősorban a szórakoztató elektronikai cikkek forgalmában jelentkezik (NAPI Gazdaság, 2004. június 8., 1–4. oldal).
Az élelmiszerkereskedelmi piac forgalomnövekedésének mérséklődésével párhuzamosan növekszik a piaci szereplők száma. Ezek a hatások együttesen oda vezethetnek, hogy az önálló kereskedők közül sokan csődbe mehetnek – véli Krizsán László, a VOSZ Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Mint mondta: célja nem a piaci szereplők rémisztgetése, de igyekszik felkészíteni a kereskedőket a valódi piac hatásaira. Szerinte a helyzetet jobban vészelhetik át a beszállítók, főként, ha stabil megrendeléseik vannak a nagy élelmiszer-kereskedőktől. Szerinte két év múlva a kereskedelem hátterét adó hazai gyártók már nemcsak a magyar, hanem az uniós piacok meghódításán is gondolkozhatnak.
Berki Ernő, a Spar Magyarország Kft.-hez tartozó Kaiser’s üzletlánc ügyvezető igazgatója szerint a napi fogyasztásicikk-piac növekedésének mérséklődése a nagyobb vállalatokat is érinti, ám a fejlesztések miatt a forgalom visszaesése nem lesz annyira látványos. Mindent összevetve nem számít arra, hogy belátható időn belül az egyébként folyamatosan osztódó piacról multinacionális kereskedelmi lánc távozna.
