Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament gazdasági bizottsága a napokban törvénymódosítási javaslatot fogadott el az előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó törvény életbelépési határidejének módosítására. Erre azért volt szükség, mert bizonyossá vált: az előre eltervezett 2004. július 1-jére nem lehet megvalósítani a hatósági tevékenységet támogató egységes informatikai rendszer kifejlesztését.
A csúszás azért történt, mert a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Hivatala által kiírt közbeszerzési pályázatot az egyik jelentkező konzorcium - amelyben a feladatot eddig ellátó 5 fővállalkozás szerepel - megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, ahol a tender felfüggesztéséről döntöttek. Előzetesen ugyanez a konzorcium ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mondván: a többi pályázó az ő üzleti titkaik megismerése után alakította ki ajánlatát. A fenti indoklás sokak szerint azért sántít, mert az első - még az Országos Rendőr-főkapitányság által kiírt - tenderen valamennyi nyertes induló hasonló helyzetben volt, hiszen egy a piacon ismeretlen szolgáltatásra alakították ki saját elképzelésük szerint ajánlataikat. Hírek szerint, az érintett vállalkozások érdekeinek egyik védője az a korábbi rendőrtiszt, aki 1997-98-ban részt vett a pályázatok elbírálásában. A tét nem kicsi, az elmúlt évben több mint 600 ezer eredetiségvizsgálatot végeztek hazánkban, amelyért az érintett gépjármű-tulajdonosok több mint 10 milliárd forintot hagytak a vizsgálóhelyeken.
A BM indoklása szerint a reformra azért van szükség, mert a jelenlegi helyzetben nem beszélhetünk egységes minősítési rendszerről, mivel több esetben előfordult már, hogy az egyik fővállalkozóhoz tartozó vizsgálóhelyen eredetinek minősített gépjárművet egy másik vállalkozáshoz tartozó vizsgahely másképp minősített, ami megnehezítette a gépjármű értékesítését. Mindez arra is rámutat, hogy a vizsgálatokról egyelőre nincs egységes informatikai nyilvántartás sem.
A kiíró szándéka szerint a jövőben a lekérdezéses ellenőrzés helyett - ahol az eredetvizsgáló lekéri a BM nyilvántartásából az adott járműre vonatkozó adatsort -, a BM ejtené meg az azonosítást - így az eredetvizsgálat után hatósági igazolást vehetne kézbe az autós, és nem egy vállalkozói igazolást. Mindez az adatvédelmi elveknek is megfelelne, hiszen a személyes adatokat csak a hivatalban tárolnák.
Az új rendszer lehetetlenné tenné azt is, hogy egy külföldről behozott gépkocsi azelőtt kapjon igazolást az eredetiségvizsgálatról, mielőtt megtörténne az ilyen esetben kötelező származás-ellenőrzés, amelyet szintén a BM Központi Adatfeldolgozó végez, s amely ellenőrzés eredményét a hatályos jogszabályok alapján nem adhatja ki külső cégnek. Az ily módon egységesített eljárás jelenthet garanciát arra, hogy egyetlen külföldi túra esetén se kobozzák majd el a használtan vett gépjárművünket külföldön, mondván: lopott gépkocsiról van szó.
A BM tavaly decemberben jelezte, hogy az új rendszer hatósági árak bevezetését vonná maga után, amelynek következtében a legtöbb vizsgálati csoportban jelentősen csökkennének a felszámított díjak.
