Magyarországon az egyik legdinamikusabban fejlődő szolgáltatási ágazat a háztartási (komfort-) klímák szerelése. A fogyasztók tömegével szánják rá magukat, hogy megtakarításuk egy részét közérzetüket javító klímák, vagy hőszivattyúk vásárlására fordítsák. A vállalati szektor ugyancsak élénk vásárlója ezen eszközöknek, ami tovább élénkíti a szerelői szektort.
Az uniós csatlakozás következtében megszűnő vám szabad utat enged a káros hűtőközeget tartalmazó, Nyugaton már tiltott, ezért az ottani raktárakban elfekvő berendezések beáramlásának. (Például a rendkívül széles körben felhasznált R22-tartalmú berendezéseknek.) A gyártók a tapasztalat szerint olyan használati utasítással látják el a készülékeket, amelyet követve az avatatlan vásárló önmaga ereszti a légkörbe a berendezés lelkének számító ózonkárosító hűtőközeget. A hibát általában szerelőnek kell kijavítania, s mire működőképes állapotba hozzák a berendezést, a tulajdonos egy jóval drágább, ám környezetkímélő légkondicionálóhoz jut.
A háztartási klímákban lévő káros anyag nem tartozik bele a hatóságok jogszabályok szerinti ellenőrzési körébe. Csak éppen felszerelni nem szabadna az ilyen berendezéseket. Nemcsak a távol-keleti termékek jelentenek komoly fejtörést a képzett klímaszakembereknek, hanem az utóbbi időben megjelent számtalan, mindennemű szakirányú képzettség és arcképes zöld kártya (szerelői igazolvány) nélküli, feketén dolgozó szerelők is, akik látszólag igen jutányos áron – több-kevesebb sikerrel – felszerelik a klímaberendezéseket.
Jelenleg 4200 olyan szakképzett szerelő működik, akik képesek szakszerűen felszerelni a komfortklímákat. Kevesen tudják, hogy valójában zöld kártya nélkül senki sem végezhet olyan szerelést, amelynek következtében hűtőközeg juthat a légkörbe. Ha valaki valóban jól működő klímaberendezést szeretne, mindenképpen érdemes ilyen szakemberekhez fordulni. Egyelőre kevesen vannak ilyenek, hiszen korosztályok hiányoznak a szakmából, mert az alap- és középfokú képzés időközben elsorvadt és olyan mértékű szakemberhiány keletkezett az utánpótlásban, amelyet a legnagyobb igyekezettel sem lehet rövid időn belül pótolni.
