A korábban indulók mellett már a K&H is kínál devizaalapú, szabad felhasználású jelzáloghitelt. A „kvázi” személyi hitelként igényelhető hiteltermék árazása a versenytársakhoz képest kedvezőbb, s az is új, hogy a hitel akár húsz évre is folyósítható. A hitelfelvevő választhat, hogy a kölcsönt euró-, illetve - a kedvezőbb kamatozású - svájci frank alapon veszi-e fel. A versenytársak közül csak az MKB kínálja mindkét devizanemet, az Erste/Postabank csak euró-, a CIB viszont csak svájcifrank-alapú hitelt kínál a forint mellett. A szabad felhasználású jelzáloghitelek ügyfelet terhelő - nem banki - költsége a hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalása.
Magyarországon jelenleg egyedül a Raiffeisen kínál külön ingatlanfedezet nélküli, „valódi” devizahitelt magánszemélyeknek, ám a termék árazása csak a többi forinthitellel összehasonlítva versenyképes, az ingatlanfedezetű hitelnél lényegesen drágább. Miután a termékbe még az árfolyamkockázatot is bele kell kalkulálni, a konstrukció igen drágának számít. Különösen akkor, ha tudjuk: a jegybanki kamatcsökkentések után az utóbbi időben megélénkülő személyihitel-piacon is kamatcsökkentésekre kell felkészülni. Első fecskeként az Inter-Európa Bank már csökkentette forintalapú személyi hitelének kamatát: a másfél százalékpontos csökkentés után a kölcsön 18,07-19,07 százalékon férhető hozzá.
