Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kockázati tőkebefektetéseket szabályozó törvény módosításáról tárgyaltak tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) és a kockázatitőke-szakma képviselői. A törvény 1998-tól létezik, de lényegében alig működött, mert a törvény befektetési korlátozásai nem nyújtottak megfelelő keretet a kockázati tőkebefektetőknek. Jelenleg a kockázati és magántőke (private equity)-befektetők túlnyomó része külföldön bejegyzett alapokból fektet be Magyarországon. Nyugaton természetes, hogy a hazai nyugdíjalapok a hazai vállalkozások finanszírozásában a kockázati tőkealapokon keresztül vesznek részt; Európában 1998 és 2002 között 56,5 milliárd eurót mozgattak meg ezen a területen a nyugdíjpénztárak és biztosítók. Európában magától értetődik, hogy 60–100 százalékban hazai tőke finanszírozza a kockázati tőkealapokat, míg Magyarországon szinte csak külföldi tőkealapok vannak jelen.
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) javaslata arra irányul, hogy a befektetési szabályok tegyék lehetővé a nyugdíjpénztárak és a biztosítók számára a kockázati tőkealapokba, illetve tőketársaságokba történő befektetést, így a hazai források részt vehetnének a hazai vállalkozások finanszírozásában. Zombory Viktória, az MKME elnökségi tagja a PM-mel folytatott tárgyalások után lapunknak kijelentette: ugyan nem minden ponton jutottak megállapodásra, de a tárgyalások jól haladnak, s reményei szerint májusra elkészülnek a módosítások. A módosító javaslatok között szerepel, hogy a kockázati tőkealapok a jövőben – a befektetési alapokhoz hasonlóan – ne legyenek társaságiadó-alanyok, azaz ne a kockázati tőkealap, hanem azok tulajdonosai fizessék meg az adót, a kockázati tőkebefektetésekből származó eredmény után. A fejlett piacokon ezt a megoldást alkalmazzák – tette hozzá Zombory.
A jövőben az alapok és a tőketársaságok esetében nem 1, hanem 6 év alatt, a befektetések ütemezésének megfelelően kellene a tőkét befizetni. (Ha a tőke teljes befizetése már az első évben megtörténik, de a kockázati alap még nem talált vonzó befektetési célpontot, akkor a befizetett tőkét kénytelenek például állampapírban vagy bankbetétben parkoltatni.) A nagyobb rugalmasságot szolgálja, ha eltűnhet az alapba befizetett kockázati tőke befektetésére előírt, feszített – 2 éven belüli befektetést előíró – időtartam, eltűnhetnek a befektetési korlátok. Az MKME javaslata szerint a jövőben nemcsak a saját tőke emelésén keresztül lehetne tőkével finanszírozni egy vállalkozást, hanem összetett befektetési struktúrákon, például átváltható értékpapírokkal vagy tulajdonosi hitelen keresztül is.
A kockázati és magántőke-befektetések malmára hajtja a vizet, ha tartósan – hónapokig – magas marad a kamatkörnyezet. A jelenlegi magas kamatszint mellett a vállalkozásoknak érdemes komolyan megfontolniuk, hogy hitelfinanszírozás helyett inkább tőkét vonjanak be – mondta lapunknak Zombory Viktória. Úgy véli, ez jó lehetőséget ad a magyar cégek belföldi és határon túli expanziójának megvalósításához. A terjeszkedési tervekre már vannak a vállalkozásoktól jelzések. Zombory szerint látható, hogy a fejlesztő jellegű tőkebefektetések száma növekszik idén. A nagy, 20 millió euró feletti befektetéseket kereső, például a térségben még pozíciókkal nem rendelkező globális alapok megjelenése is várható.
Tavaly a bankok aktívan részt vettek a kockázati tőkebefektetők által vezetett tranzakciókban, az ahhoz kapcsolódó hitelfinanszírozásban – derült ki Zombory Viktória 2003-as év értékelésből. Az elmúlt esztendőben a 350 millió euróra rúgó tranzakciós összeg kétharmadát jobbára a magyarországi bankok adták, miközben élénkült az állam szerepvállalása is. A regionális fejlesztési társaságok és az MFB számos, bár méretében kicsi tranzakciót hajtottak végre. A korábbi évekhez hasonlóan 2003-ban a telecom szektor volt a nagy befektetések terepe, itt kivásárlásra használták a pénzt (buy-out) – például a Vivendi és a Danubius esetében – , de figyelemre méltó az élelmiszer és üdítőital szektor is. A szolgáltatási területen a pénzügyi szolgáltatásba történő invesztíció (Első Lakáshitel csoport) volt meghatározó.
Az összesítésből kitűnik, hogy tavaly 70 százalékos részesedéssel a kivásárlások domináltak, amelyek a piac fejlődésével és a nemzetközi recesszió kapcsán kerültek előtérbe, mivel a nemzetközi hálózatok egyes piacokról való kivonulása, lehetőséget teremtett másoknak a piaci pozícióik erősítésére. A fejlesztő jellegű tőke 27 százalékkal, a korai fázisú (early stage) befektetések 3 százalékkal vették ki a részüket a tavalyi üzletekből. Korábban – 1999-2000-ben – ez utóbbit a „dotcom”-boom húzta, de az internet lufi kipukkadásával ez visszaesett. A fejlesztő és kivásárló tőkebefektetések közül került ki hét legnagyobb, 5 millió euró feletti üzlet.
