Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Világszerte rosszul állnak a bankok az új tőkemegfelelési szabályokat rögzítő Bázel II. alkalmazására való felkészülésben - derül ki a KPMG legfrissebb felméréséből. Mintegy felük, köztük a magyarországi bankok többsége még csak a helyzetértékelés elején tart. John Varsanyi, a KPMG magyarországi irodájának audit partnere szerint a legtöbb magyarországi bank a Bázel II. hatásainak értékelésénél tart. Sokuk egyelőre az anyabank iránymutatására vár, míg néhányuk már felállította a projektért felelős munkacsoportot. A bevezetés határideje ugyan 2007, de a pénzintézeteknek már korábban alkalmazniuk kell számos, az adatkezelésre és a folyamatokra vonatkozó előírást.
A 38 ország 294 pénzintézetét érintő, tavaly október-november során elvégzett felmérés szerint a bankok világszerte a költségeket tekintik a bázeli szabályok érvényesítése legfőbb akadályának. A válaszadók felénél a bázeli projekt költségvetése kevesebb mint 1 millió dollár, bár akad olyan pénzintézet is, ahol a büdzsé meghaladja a 40 milliót. A terhek között a bankok a szűkös határidőket, a működési veszteségek számításához szükséges adatok hiányát, a meglévő it-rendszerek rugalmatlanságát (főként európai bankokban), valamint a bázeli projekt szakértőinek hiányát (főként ázsiai bankokban) említették még. A bankok a bázeli folyamat legfőbb előnyének azt tekintik, hogy ezáltal javulhat a hitelkockázat-számítás minősége, hatékonyabbá tehető a működési kockázatok kezelése és csökkenthető a tőkekövetelmény mértéke, de csupán a megkérdezettek 41 százaléka szerint sikerül növelni a bázeli tőkekövetelmények és a Nemzetközi Beszámolókészítési Standardok (IFRS) közötti szinergiát.
A KPMG szerint az európai bankok a bázeli szabályok alkalmazásánál a fejlettebb megoldásokat keresik, míg az ázsiai térség bankjai megelégszenek az alapszintű megoldásokkal. Az amerikai kontinens bankjai esetében mindkét megközelítés jellemző.
