Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évente 50-60 milliárd forintra rúghat a lakosság jóléti vesztesége, ami abból fakad, hogy a polgárok Magyarországon és nem az Európai Unióban bankolnak - jelentette ki Várhegyi Éva bankkutató a Nemzetközi Bankárképző Központ Bankárklubjában.
Az utóbbi években mért magas társadalmi költség a bankok betéti és hiteltermékeinek nem versenypiaci árazásából adódik. A szakértő adatai szerint a bankok a fogyasztási hiteleken és az éven belüli lakossági betéteken 14,3 százalék kamatmarzsot érnek el, szemben az euróövezet kevesebb mint feleakkora, 6,9 százalékos marzsával.
A magyar bankokkal költségoldalon is akadnak problémák, így például, hogy az eszközökre vetített működési költség dupla annyi, mint az EU-ban, s ezek a magas működési kiadások jobban átháríthatók az ügyfelekre, mint az Európai Unióban.
Éppen a monopolhelyzetű, jó pozíciókkal bíró, nagy lakossági bankok rugalmatlansága magas, ebbe a körbe az OTP Bankot, a K&H-t, a Postabankot, az Erste Bankot és a Citibankot sorolta Várhegyi. Míg a rugalmas bankok között említette az MKB-t, a CIB-et, a HVB-t, a Raiffeisent és az Inter-Európát. A kutató a betéti kamatok rugalmatlanságánál elsősorban az OTP Bankot - az egyetlen forrásbőséggel bíró társaságot - említette, amelynél a lakossági betéti termékek kamata a vizsgált időszakban (azaz 1995 és 2002 között) nem korrelált a kéthetes pénzpiaci hozamokkal.
A lakossági piacon a bankok nem mutatnak árrugalmasságot sem a fogyasztási hitelek, sem a lakáshitelek terén. A kamatmozgás a vizsgált időszakban elszakadt a pénzpiaci kamatoktól, a változás iránya és dinamikája sem mozgott együtt. Megesett, hogy nőttek a fogyasztási hitelek kamatai, miközben a pénzpiaci kamatok mérséklődtek.
A kutató szerint papíron úgy néz ki, mintha komoly vetélkedés lenne a bankok között, de valódi verseny még nincs a magyarországi hitelintézeti területen. A vizsgált időszakban a hitelek alig tizede volt lakossági. Az elemzés közben kimutatta: a bankok a vállalati piacon rugalmasak. A nagyvállalati hitelek pénzpiaci hozamváltozásokhoz mért árrugalmassága nagyon jó, a hiteleken elérhető nyereség kisebb, mint az európai.
A kutatásból az is kiderült, hogy a 90-es évek folyamán csökkent a bankpiac koncentráltsága Magyarországon, de a betét- és a lakossági, ezen belül a lakáshitelpiacon még mindig erős a legnagyobb szereplő túlsúlya.
