A pénzintézetek szerint elenyészően kevés olyan banki ügyfél lesz, aki a pénzmosás elleni törvény módosítása miatt áprilistól ideiglenesen nem használhatja bankszámláját, mert nem tett eleget a törvényben előírt azonosítási kötelezettségének. A törvény decemberi módosításakor ugyanis már a múlt év végére az érintettek 60-70 százaléka pótolta hiányzó adatait. A pénzintézetek ugyanakkor folyamatosan nyilvántartják azokat az ügyfeleket, akiknél még hiányzik a hét előírt azonosító jel bármelyike és tervezik is, hogy az elmaradókat ismételten felszólítják az azonosítás megtételére. Az OTP Bank még ebben a hónapban, a Magyar Külkereskedelmi Bank márciusban ismét felszólító levelet postáz azoknak az ügyfeleknek, akik elmulasztották kötelezettségeiket.
Kedvező változás, hogy az adatokról a decemberi törvény értelmében már nem kell feltétlenül személyesen, illetve közjegyző előtt nyilatkozni, megbízott is igénybe vehető. Elegendő tehát, ha az ügyfél tanúk előtt tesz nyilatkozatot a kívánt adatokról.
A bankszakma véleménye megoszlik viszont arról, hogy pontosan mi is a számlatulajdonos tennivalója. A pénzintézetek honlapján található tájékoztatás szerint az ügyfélnek ebben az esetben meghatalmazást kell adnia valakinek, aki a nevében a banknál személyesen eljár, úgy, hogy az ügyfél azonosításra szolgáló iratát – személyi igazolvány, útlevél – magával viszi. A bankoknak eszerint mind az ügyfelet, mind a képviseletében eljáró személyt azonosítaniuk kell.
Más vélekedés szerint az ügyfél saját kezűleg írt és aláírt, tanúkkal hitelesített bizonyító erejű magánokiratát akkor is el kell fogadniuk a pénzintézeteknek, ha az postán érkezik (így nyilatkozott a közelmúltban egy rádióműsorban Tokodi Gábor, az OTP Bank üzletágvezetője is).
Az írásos adatszolgáltatást korábban néhány „levelezőbank”, lízingcég már alkalmazta; az ezt a megoldást védők szerint az ügyfél későbbi azonosítását biztosítja az, hogy minden egyes tranzakciós megbízás előtt az azt felvevő banki ügyintézőnek ismét azonosítania kell az ügyfelet.
