Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A központi költségvetésből az idén 400 millió forintra számíthat működésének támogatására a Diákhitel Központ (DK). Ez az összeg azonban vélhetően nem tudja majd fedezni a központ egész éves működési költségeit, így szeptembertől vagy további támogatásra szorul majd a DK, vagy meg kell teremteni a lehetőségét, hogy - a diákhitelről szóló, a korábbi kormány idején elfogadott rendelet szellemében - a működési költségek fedezete legalább részben beépüljön a diákhitel kamatába.
Az államnak ez idáig 2,262 milliárd forintjába került a diákhitelezési rendszer működtetése. A NAPI Gazdaságnak a pénzügyminisztériumtól származó információi szerint a DK 2002 decemberében 2,12 milliárd forint működési támogatásban részesült.
Ebből 1,142 milliárd forint szolgált a 2001-től 2003 augusztusáig megképzendő kockázati céltartalék fedezésére, míg 857,6 millió forintot a DK alapításától felgyűlt és elhatárolt működési veszteségeinek kiegyenlítésére fordítottak. A támogatás utolsó 120 milliós részéért a központ megszerezte az általa használt informatikai rendszer vagyonkezelési jogát az Oktatási Minisztériumtól.
Erre a támogatásra azért volt szükség, mert a hitelrendszer megalkotásakor a működési költségek és a kockázati prémium összesen 4,5 százalékos kamatterhét politikai döntés alapján a DK nem érvényesíthette az első két tanév során. A jelenleg futó tanulmányi év előtt született kormányhatározat a mind több hitelfelvevőre tekintettel - január 15-én 156 300-an voltak a rendszerben - már előírta, hogy a DK a kamatmarzsból bővítse a kockázati tartalékát. A központ működési költségeinek fedezésére - 2002-ben ezek a költségek összesen 1,2 milliárd forintra rúgtak - ugyanakkor továbbra sincs forrás a kamatban. Ezt pótolandó decemberben a DK a szeptember-december között a kamatban nem érvényesített működési költségek fedezésére 142 millió forintos juttatást kapott. A fenti adatot az idei 400 milliós tervszámmal összevetve látszik, hogy az immár 49,5 milliárdos hitelállományt kezelő központnak annak ellenére nem nő a működési költségkerete, hogy az ügyfelek bővülése mellett a visszafizetések tömegessé válása további feladatokat ró a szervezetre.
