Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A februárral kezdődő szemeszterben jelentősen, akár 12 százalék fölé is emelkedhet a diákhitel kamata. A hitelrendszerről szóló kormányrendelet szerint ugyanis az aktuális tanulmányi félévre a hitel kamatát döntően az előző szemeszter idején a Diákhitel Központ (DK) által felkutatott finanszírozási források átlagos forrásköltsége határozza meg. Ez 2003 első félévében 7,92 százalék volt, amihez a DK 2 százalékos kockázati felárat számított fel, így alakult ki a diákok által szeptembertől fizetett 9,92 százalékos hitelkamat.
Az idei év őszén a DK – szakítva a korábbi hagyományokkal – közvetlenül a tőkepiacról kezdte finanszírozni magát. Szeptember 23-án és október 7-én 10-10 milliárd forint értékű kötvény kibocsátására került sor az összesen 69,5 milliárdos program keretében. Az átlaghozam – az akkori 1 és 3 éves állampapír referenciahozamhoz közeli szinten – az első esetben 8,52, a második kibocsátáskor 8,38 százalék lett. A váratlanul jelentősen megemelkedett ajánlati szint miatt november elején érvénytelennek nyilvánították a soros diákhitelkötvény-aukciót, ami az azt követő események tükrében hibás döntésnek tűnik. A december elején megtartott újabb aukción 5 milliárdnyi kötvény kibocsátása történt 11,73 százalékos átlaghozamon.
A fenti számsorból is kitűnik, hogy a DK forrásköltsége a legoptimálisabb esetben is közel 10 százalék körül lesz majd. A kibocsátások átlaghozamából számított súlyozott mutatót ugyan némiképp szépítheti az első félév során a Postabanktól, a CIB-től, a K&H-tól, illetve a Citibank Rt.-től kapott rövid távú hitelek le nem hívott része, hiszen azokról még 6,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett állapodott meg a DK, ám változó kamatozás mellett. Június 24-ig a DK-nak lehetősége lenne az MFB 50 milliárdos hitelkeretéből is pénzt lehívni, ám a legutóbbi hitelkeret-prolongálás során a korábbi fix 8,5 százalékos kamatot 3 havi BUBOR +0,05 százalékosra módosították.
A diákhitelről szóló kormányrendelet szerint a DK az átlagos forrásköltségre maximum 4,5 százalékos felárat vethet ki a kockázatok kezelésére, illetve a működési költségek fedezésére. A hitelrendszer első két évében – a 2001–2002-es, illetve a 2002–2003-as tanévben – ugyanakkor egy rendelet szerint nem volt kötelező ezeket a költséget felszámítani. 2003 augusztusában a soros kormányhatározat a működési költségek érvényesítését továbbra sem engedte, ám a 2004 júniusáig tartó tanév során 2 százalékos kockázati felár felszámítását már előírta az immár 153 858 hitelezett ügyfelet számon tartó DK számára. Miután a makróelemzések sem számolnak a jegybanki alapkamat számottevő és gyors csökkenésével, a forrásköltség a soron következő félév során még tovább nőhet majd. A DK kötvénykibocsátási programja szerint a következő aukcióra március 2-án kerül sor.
