Az elmúlt évre mintegy 8 százalékos fogyasztásnövekedéssel számoltak a makrogazdasági elemzők, amely kisebb érték a tavalyi és tavalyelőttihez képest, ám nagy valószínűséggel körülbelül duplája lesz az idei évinek. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint idén 3-5 százalékra csökkenhet a fogyasztás bővülése, hiszen a kereskedelmi ágazatot erősen érinti a bérkiáramlás visszafogása.
Vámos szerint a keresetnövekedések mértékei - természetesen - jelentősen eltérnek egymástól, s számításai alapján ez 3-6 százalékos különbség is lehet, amely önmagában nem változtatna a fogyasztásnövekedés dinamikáján. A kormányzat adó- és pénzügypolitikája azonban elsősorban az exportorientált növekedést segíti elő. A gazdaságpolitikai lépések egyértelműen a fogyasztásnövekedés lefékeződéséhez vezetnek.
A korábbi években a kormánypolitika a fogyasztás élénkítésére koncentrált, ami megmutatkozott a minimálbérek emelésében. Ez a napi fogyasztási cikkek eladására jótékony hatással volt. Az újlakás-építések támogatási rendszere a szakértők szerint közvetlenül az építőanyag-értékesítésre gyakorolt hatást, közvetve ugyanakkor a fogyasztásra is erősen kihatott a lakásfelszerelési, szórakoztatóelektronikai és háztartási gépek forgalmának növekedésén keresztül.
Szakmai körökben úgy vélik, a csökkenő bérkiáramlás 2004-ben még árérzékenyebbé teszi a vásárlókat, így a fogyasztás erősödésében komoly szerepet játszanak majd a kiskereskedelmi árak változásai is. Vámos György szerint az árak alakulását idén több tényező is jelentős mértékben befolyásolja. Egyrészt árnövelő tényező lesz, hogy a napi fogyasztási cikkeknél több esetben 12-ről 15 százalékra növekszik az áfa, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozáskor szinte azonnal bővül a kínálat, ami lefelé szoríthatja az árakat. A főtitkár úgy véli, elsősorban a szlovák és lengyel piacon gyártott termékek jelennek meg nagyobb számban a magyar kiskereskedelemben, amelyek sok esetben olcsóbbak a jelenleg itthon kapható konkurens áruknál.
