Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előzetes sajtóhíreknek megfelelően a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a befektetők és a betétesek védelméről szóló törvénycsomagnak a pénzügyi felügyelet átalakításával kapcsolatos részletei kapcsán felmerült aggályai miatt. A törvény kihirdetésének elmaradása miatt ugyanakkor a banki ügyfeleknek nem kell az év utolsó napjaiban azonosító adataik megadása céljából belátogatniuk a bankfiókokba, mivel a parlamentnek sikerült megoldást találnia arra, hogy a törvénymódosításban szereplő határidő-hosszabbításra mód nyíljon. Az Országgyűlés ugyanis a házszabálytól eltérő módon idei utolsó ülésnapján napirendre tűzte és el is fogadta azt az indítványt, amely a pénzmosás elleni törvényt akként módosította, hogy az adategyeztetésre április 1-jéig van mód.
A törvénymódosítás kapcsán az MSZP a házbizottság délelőtti ülésén azt a változatot támogatta, hogy valamennyi olyan szabálypontot fogadjon el rendkívüli módon a ház, amely nem érinti a Mádl Ferenc által kifogásolt pontokat, ám a Fidesz szerint a további módosítások ráérnek. Így viszont nem módosult a közjegyzői törvény sem, ami olcsóbbá tette volna a lakáshitelek kötelező közjegyzői okiratba foglalását. A jogszabály híján továbbra sincs korlátozva az ingatlanszövetkezetek tagikölcsön-gyűjtése, amit a szövetkezeti törvény módosításával oldottak volna meg. A köztársasági elnök által előzetes normakontrollra megküldött jogszabályt az Alkotmánybíróság köteles soron kívül beilleszteni tárgyalási menetébe, ám még ekkor is 2-3 hónapba telhet, hogy véleményt mond az ügyről. Eddig az időpontig bizonyosan áll a PSZÁF szervezetének átalakítása, ami azzal jár, hogy Szász Károly addig bizonyosan a szervezet élén maradhat. További prolongálást jelenthet, ha az Alkotmánybíróság a törvényjavaslat valamely pontjában alkotmánysértést állapít meg, mivel ekkor a köztársasági elnöknek újratárgyalásra vissza kell utalnia a jogszabályt.
