Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az éves átlaghoz képest akár 2,5-3 milliárd forinttal is növekedhet novemberben, illetve decemberben az utcai árusok forgalma, amely a GfK Hungária Piackutató adatai szerint havonta 15-20 milliárd forint között változik. A novemberi és decemberi többlet egyértelműen a szezonálisan kitelepülő, karácsonyi ajándéktárgyakat kínáló kereskedőknél csapódik le.
Folytatás a 4. oldalon ä
Ám a karácsonyi vásárokról minden évben ellentétes vélemények alakulnak ki.
A pavilonok felállításából befolyt összeg, amely a kerületi és a fővárosi önkormányzatok kasszáját dagasztja, a karácsonyi vásárok megrendezése mellett szól.
A fővárosi önkormányzat adatai szerint a vásárok rendezésére használt, fővárosi kezelésben levő közterületek négyzetméteréért napi 1600 forintot kérnek. Egy pavilon átlagos alapterülete 12 négyzetméter, ami így napi 19 ezer forintba kerül (építmény nélkül). A vásár háromhetes időtartama alatt az önkormányzat pavilononként nagyjából 400 ezer forint bevételhez jut úgy, hogy mindezért nem tesz semmit. Sőt, ahogy Kmetty Ágoston, a kofák érdekvédelmi szervezetének vezetője mondja, „a közterület fölött még mindig ugyanazok a lámpák világítanak, amelyeket az átkosban csavartak be”. Információi szerint nagyjából minden kerületben egységesek a közterületi tarifák. Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet Kmetty - nemcsak az önkormányzatok keresnek az üzleten. A karácsonyi vásárok szervezését egy rendelet szerint alvállalkozásba adják a helyhatóságok. Egy-egy cég szervezi meg az egységes pavilonok felállítását, tárolását és javítását. Mindezért viszont pénzt kér, amely néhol az önkormányzati ár duplájára növeli a közterület bérleti díját.
A kereskedőknek azonban ez még így is megéri, hiszen ilyenkor gyakorlatilag mindent el lehet adni. A fenyőfa mellett (amely más kategória) a csokoládéban és az egyéb nyalánkságokban, illetve az erdélyi emléktárgyakban van a legnagyobb üzlet. Egy nevét elhallgató budai kiskereskedő - aki az egyik állandó dél-budai piacon savanyúsággal üzletel -, karácsonykor rendszeresen területet bérel a XI. kerületi városközpontban. Az ünnepek előtt néhány héttel furgonba ül családtagjaival, alkalmazottaival, és Bécsben annyi csokoládét, édességet vásárol, amennyit legálisan áthozhat a határon. A háromhetes szezonban általában kétszer fordul. A befektetett 2-3 millió forintból tisztán milliós nagyságrendű haszna van, amely az éves jövedelmének több mint 20 százaléka. Szerinte az üzletekben hiába nagy a választék, a vásárlók továbbra is jobban szeretik a külföldi dolgokat, ő pedig csak olyan csokoládét hoz, amilyet itthon nem lehet kapni. Mint mondja, ez annak ellenére sem okoz fejtörést, hogy leginkább a Milka és Ritter Sport márkára specializálódott.
Információink szerint a fővárosi önkormányzatnál évről évre többen ellenzik a karácsonyi vásárokat, mert a rendezvények hangulata meg sem közelíti például a bécsit. Egyetlen európai szintű vásárt ismernek el az önkormányzatnál, azt a főváros rendezi minden évben a Vörösmarty téren. Ám nemcsak a vásárok kulturáltsága, hanem a kínált termékek minősége is fejtörést okoz a szakhatóságoknak. Egyesek szerint élelmiszert éppúgy nem lenne szabad az utcán értékesíteni, mint hálózatról tölthető és működtethető elektromos készülékeket. A szabályok egyértelműek - állítják a Fogyasztóvédelmi Főfelügyeletnél -, csak olyan terméket lehet értékesíteni a vásárokon, amely mellé magyar nyelvű használati útmutatót és műszaki leírást csatolnak. Az élelmiszerek közül is csak olyat lehet(ne) eladni, amelyen magyarul fel van tüntetve a fogyaszthatósági idő. Emellett a szakhatóság óva int mindenkit attól, hogy utcai árusnál vegyen tartós fogyasztási cikket. Ha azt mégis megteszi, tartsa meg a bizonylatot, amelyen rajta kell lennie a kereskedő pecsétjének. Ha a termék elromlik, ez alapján élhet a jogaival. Bár a termékekre minden kereskedőnek szavatosságot kell vállalnia, kérdés, hogy az ünnepek után hol lehet megtalálni ezeket az árusokat - erre a szakemberek sem mindig tudják a választ.
Minden évben fenyőmizéria
Az biztos, hogy a nagy alapterületű áruházak, ide értve a barkácsüzletek kertészeti osztályait is, erős konkurenciát támasztanak majd az utcai fenyőfaárusoknak - ez viszont nem jelenti azt, hogy olcsóbb lesz a fenyő. A kereskedők szerint továbbra is nagyon drága a területbérlet, az önkormányzatok idén 10 napra több mint 130 ezer forintot kérnek el úgy, hogy cserébe semmilyen szolgáltatást nem adnak. A feszültséget fokozza, hogy a termelőknek majdnem fél áron, 70 ezer forintért adják a területet.
