Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió gyógyszeriparának alig 1 százalékát kitevő magyarországi gyógyszergyártás a vegyészi szaktudás magas színvonalának köszönhetően a generikus készítmények terén hódíthat meg további exportpiacokat. Tavaly 288 milliárd forint forgalommal zárt a szektor, ennek közel harmada volt belföldi értékesítés, a fennmaradó mintegy 198 milliárd forint a kivitelből jött össze. Az elmúlt tíz évben egyébként a gyógyszeripar csaknem megötszörözte árbevételét. Az exportbevétel például csaknem hat és félszeresére, a belföldi értékesítés pedig közel négyszeresére nőtt 1992 óta. A szektor a teljes vegyipari vertikum termelésének 35, külpiaci értékesítésének 43 százalékát adta 2001-ben. Az iparág az elmúlt évben 28 milliárd forintot fordított beruházásra, míg 24 milliárdot kutatás-fejlesztésre, ami az összbevétel 8,3 százalékát jelentette. Az is igaz ugyanakkor, hogy a 8 százalékot közelítő k+f ráfordítás leginkább a nagy gyárakra jellemző. Ágazati körök szerint a magyar gyógyszeripar súlyát és lehetőségeit tekintve azonban mindez korántsem fölösleges ráfordítás. A hazai ágazat legnagyobb erőssége ugyan a generikus - lejárt szabadalmú, így olcsóbb - készítmények előállítása, jelentős potenciál mutatkozik viszont az originális hatóanyagok kifejlesztése terén is. Az elmúlt ötven évben például több mint húsz utóbbi csoportba tartozó terméket dobtak piacra, amelyek többségének oltalmi ideje viszont már lejárt.
Az originális fejlesztés akár tíz-húsz évet is igénybe vehet a preklinikai (állatkísérletek) és klinikai tesztelési időszakot is beleszámítva, s hozzávetőlegesen 400-700 millió dollárt emészt fel. A költségek részben azért ilyen magasak, mert a találmányok jó része a klinikai tesztelés fázisában bizonyul alkalmatlannak. A magyar gyógyszeripari szereplők ezért nyugat-európai, amerikai és japán partnercégekkel együttműködve folytatnak originális fejlesztéseket. A Richter Gedeon Rt. árbevételének jelenleg mintegy 20 százaléka származik originális készítmények eladásából, s a jelenlegi kutatási irány a központi idegrendszer kezelésére szolgáló szerek fejlesztésére irányul. A magyar cégek szerény tőkeellátottsága miatt a külföldi stratégiai partnerek a vizsgálatok jelentős hányadát, valamint a törzskönyveztetést végzik. A nyereségen befektetésük arányában osztoznak a gyártók.
A hazai gyógyszergyártás szerény tőkeerejét jelzi, hogy az importtermékek részaránya folyamatosan nőtt az elmúlt másfél évtizedben a belföldi piacon. A növekedés üteme ugyan lassult, ám tavaly még így is csupán a bevételek 31 százalékát adták a hazai előállítású termékek. A volument figyelembe véve viszont némileg kedvezőbb a kép, ezt alapul véve a forgalom 57 százaléka származott a magyar gyógyszergyártóktól.
Magyarországon a generikus gyártás és a generikus készítmények jelenleginél erőteljesebb társadalombiztosítási támogatása igen hatékonynak bizonyulna - vélik gyógyszerpiaci szakértők. A generikus termékek gyártását korlátozó EU-direktíva az originális molekulák oltalmi idejét öt évvel meghosszabbítja, így legalább tizenöt évig monopolhelyzetet biztosít a gyártónak. Az SPC-nek nevezett rendszer bevezetésére Magyarország nem kapott ötéves derogációt, így az a 2000. január 1. után forgalomba hozott készítmények mindegyikére érvényes. Szakértők szerint a tárgyalásokon az OEP-nek és a betegszervezeteknek is lobbizniuk kellett volna, mert így végső soron a betegek és az állam fizeti öt évvel tovább a drágább készítményt. (A külföldi szerek magasabb árfekvésének részben az az oka, hogy arányában több köztük az oltalom alatt álló originális készítmény, illetve hatóanyag.)
A magyar gyógyszerpiac fejlődési lehetőségei az említettek mellett is leginkább a generikumok gyártásában, valamint a késztermékexportban rejlenek. Hagyományos külpiacaink a kelet-közép-európai régió országai, emellett Oroszországba, Nagy-Britanniába, Franciaországba és Svájcba is jelentős tételeket szállítanak a hazai gyártók. A közeljövő egyik fő célja az egyesült államokbeli és japán kivitel erőteljes növelése.
