A csomagolási termékdíj befizetése helyett egy a visszagyűjtésért fizetett licencdíjon alapuló megoldás alkalmazásával tesz eleget a környezetvédelmi előírásoknak az Öko-Pannon Kht. A 62,9 millió forint jegyzett tőkéjű társaság évi 500 millió forint forgalomból gazdálkodja ki a csomagolóanyagok begyűjtéséből és feldolgozásából adódó költségek fedezetét. Az Öko-Pannon 450 szerződéses partner csomagolási hulladékának begyűjtését vállalta, ezt az év végére ezerre szeretnének növelni. A hulladékot jelenleg 40 szolgáltató gyűjti be. Ez a módszer a termékdíjrendszer alternatívája lehet, mert mint azt a nyugat-európai - a csomagolóanyagokból származó hulladékok csökkentését célzó - programok tapasztalatai is mutatják, a két szisztéma együttes működtetése számos problémát vet fel.
Jelenleg az EU hasznosítási célkitűzés formájában határozza meg a termékdíj alóli mentesség kritériumait, ám a célokat megvalósító ottani modellek jelentős eltéréseket mutatnak. Egy áprilisi magyar kormányrendelet 2004-re a termékdíj 20 százalékos növelését írja elő, és mivel a visszagyűjtési szolgáltatást igénybe vevő vállalatok nem fizetnek többet a hulladékok után, a licencdíjat szedő cégek ennyivel kevesebből gazdálkodhatnak.
Magyarországon összesen évi 800 ezer tonna körüli csomagolási hulladékot bocsátanak ki, amelynek jelenleg 40, jövőre 45, 2005-ben pedig 50 százalékát kell újrahasznosítani. A számokról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint a lakosságnál évente egymillió tonna csomagolóanyag-hulladék gyülemlik fel, a visszagyűjtési arány jóval 40 százalék alatt marad. Az újrahasznosítási arány növelése miatt a költségek, így a licencdíj is emelkedik. Bár ez várhatóan a termékdíj 90 százaléka lenne, ám a 20 százalékos termékdíjnövelés elszívja a gyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó cégek potenciális jövedelmét.
Joachim Quoden, a Pro Europe - az európai csomagolóanyag-visszagyűjtő szervezet - titkára egy nemrég Magyarországon megrendezett szemináriumon elmondta, hogy a köztes megoldásoknak, amelyek a licencdíjat és a betétdíjat egyesítik, számos hátránya van - például kaotikussá válhatnak az elszámolások. Mint a nyugat-európai példák is mutatják, a vállalatok, a kereskedelmi cégek és a lakosság érdekeltségének megteremtése a helyzet kulcsa. A szakma egyöntetű véleménye szerint a nagyobb környezetvédelmi múlttal rendelkező államok gondjai - az ottani rendszerek magyarországi bevezetése esetén - fokozottabban jelentkeznének idehaza.
A Budatranspack kiállításon részt vevő szervezeteket is foglalkoznak a környezetvédelmi szabályozásokkal. A csomagolási hulladékok kezeléséséről a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szervez előadást, ráirányítva többek között a figyelmet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletének azon hibájára, hogy az előírt hasznosítási arányt teljesítőktől is 20 százalékkal növelt termékdíjat kívánnak beszedni 2004-től.
