Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Látszólag minden okuk megvan az örömre a fejlődő országokbeli, elsősorban brazil és indiai gyógyszergyáraknak, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megkönnyítette a szabadalmi védettség alatt álló készítmények másolatainak forgalmazását a harmadik világban. Bár ez a hozzájuk hasonló generikus gyártóknak kedvez, ambícióik - úgy tűnik - nem e lehetőség kihasználásának irányába terelik őket, hanem a fejlett, elsősorban az észak-amerikai piacok meghódítása felé - derül ki a The Economist cikkéből.
Az új lehetőségen való fölbuzdulás a gyógyszergyárak részéről nem álmokon alapul, hiszen eddig elért eredményeiket az indiai szoftveripar világpiaci előretöréséhez szokták hasonlítani. A legnagyobb ottani gyógyszergyár, a Ranbaxy például forgalmának csaknem a felét az Egyesült Államokban realizálja, s iparági szakértők szerint arra készül, hogy felvásárol néhány kisebb céget Franciaországban, Németországban és Olaszországban.
Az elmúlt időszakban előfordult, hogy az amerikai gyógyszeróriás Pfizer részvényeinek értéke három százalékot esett egy nap alatt, miután napvilágra került egy elemzői előrejelzés, amely szerint a Ranbaxy értelmetlenné teszi a Lipitor koleszterinszint-csökkentő szabadalmi védettségét. A Ranbaxy és az indiai piaci rangsorban őt követő Dr. Reddy egyaránt sikeresen fogadtatták el az Egyesült Államokban generikus gyógyszereiket, és tovább kívánnak lépni azon az úton, amelyen a „kutatáson alapuló” (Ranbaxy), valamint a „felfedezés vezérelte” (Dr. Reddy) szerek és az olcsó, de jó másolatok forgalmazóiként haladnak.
Az indiai gyógyszeripar alapjait az az 1970-es szabadalmi jogszabály teremtette meg, amely szerint Indiában az előállítási eljárások védettek, ám a termékek nem. Az ottani kémikusok ráálltak a gyártási folyamatok újraalkotására, ami 20 ezer vállalkozás létrejöttét segítette elő. 2005-től azonban már a termékek is védettek lesznek Indiában, ami sok cég bukását vetíti előre.
A két legnagyobb gyártó ugyanakkor már egy évtizeddel ezelőtt bejelentette, hogy világszinten kíván versenyezni a gyógyszeripai óriásokkal - ennek érdekében bevételeik 10 százalékát költik kutatás-fejlesztésre (k+f). Csakhogy miközben a Ranbaxy még csak az egymilliárd dolláros éves jövedelem elérését tervezi 2004-re, a Pfizer csak idén összesen 7,1 milliárd dollárt költ kutatásra és fejlesztésre.
Eddig az indiai gyógyszergyárak alapvetően arra költötték k+f-büdzséjüket, hogy létrehozzák meglévő gyógyszerek másolatait, illetve kiegészítsék azokat valamivel, például új beviteli módszerekkel (inhalálás stb.). A két vezető vállalkozás eközben eredeti szerek kidolgozására is rengeteget költ, ami a Dr. Reddynél mostanáig azt jelentette, hogy más cégek felfedezéseinek tesztelését és kifejlesztését vállalta. A jövőt illetően más utat választhat a Ranbaxy és a Dr. Reddy: az előbbi az üzleti sikert részesíti előnyben, 2012-re ötmilliárd dollárra akarja emelni éves forgalmát, míg az utóbbi inkább a dicsőségre hajt, saját innovatív termékének piacra vitelét tervezi.
Becslések szerint világszinten évi 42 milliárd dollár összforgalmat hozó gyógyszerek szabadalmi védettsége jár le 2007-ig. Az ezek nyomába lépő generikus termékek kifejlesztéséért nagyon kiélezett harc folyik - különösen az első sikeres másolat megalkotásáért, ugyanis az Egyesült Államokban e szer gyártójának 180 napig exkluzív értékesítési jogai vannak: terméke ez alatt az idő alatt egyedüli versenytársa az eredeti készítménynek.
