A hazai nyomdaiparban a nagy- és közepes vállalkozások az utóbbi két évben jelentős beruházásokat hajtottak végre - mondta Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára. A beszerzett gépek világszínvonalúak, a termelékenység így megközelíti az európai átlagot. Az ágazat cégeinek közel 80 százalékát adó kis- és mikrovállalkozások technológiai leszakadása ugyanakkor folytatódott. A korszerű nyomógépek mellett terjed a digitális film- és lemezlevilágítás és a digitális nyomtatás, de ezzel egyidejűleg a lekötetlen kapacitások is nőttek. A főtitkár szerint az árverseny kiélezett, a fokozódó ciklikussághoz - az év eleji és nyári visszaeséshez - azonban egyre jobban alkalmazkodnak a hazai üzemek.
A nyomdaipari export dinamikusan nő, különösen a kelet- és kelet-közép-európai országok irányába, emellett megindult az ágazatból a működőtőke exportja is. Ezzel egyidejűleg megfigyelhető az EU-hoz csatlakozó országokból érkező, árban és minőségben versenyképes import erősödése is. A versenyképesség terén mutatkozó - a közelgő EU-csatlakozás előtt különösen problematikus - lemaradást fokozza a környezetvédelmi termékdíj idei kiterjesztése, amely a gazdasági reklámot hordozó papírokat, a hígítókat és az oldószereket terheli. A törvény jelentős többletköltséget és adminisztrációt jelentő végrehajtása megoldhatatlan feladatot jelent a nyomdáknak, ezért a szövetség el akarja érni a jogszabály módosítását. A nehézségek ellenére a foglalkoztatottak száma nem csökkent, a reálbérek pedig jobban emelkedtek az ágazatban, mint az ipari átlag. Az uniós csatlakozás hátrányosan érinti majd a sok kis nyomdát, mivel azok nem készültek fel a belépésre - mondta Peller Katalin.
