A péntek déli határidőre a második körbe meghívott öt pénzintézet közül végül három társaság juttatta el kötelező érvényű ajánlatát a Postabankra. A kimaradók közül az OTP Bank közleményben indokolta, miért is marad távol a verseny utolsó fordulójától, míg a célegyenes előtti másik kiszálló a Citibank volt. Az amerikai pénzintézet magyar képviseletén hűek maradtak a hagyományhoz: ahogy eddig az indulás tényéről, úgy most a pályázattól való visszavonulásról sem voltak hajlandóak felvilágosítást adni.
Az így továbbra is versenyben maradó hármas - az Erste, a GE Capital és HVB - képviselőit ugyanakkor még köti az ÁPV Rt. által a „verseny tisztasága érdekében” hozott, rendkívül kemény titoktartási klauzula: az érintetteknek még arról sem szabad nyilatkozniuk, hogy beadták végleges ajánlatukat a Postabank-pályázaton. A pályázók megnevezését az ÁPV Rt. is csak a bank sorsáról döntő közös, szeptember 25-i vezetőségi ülés utánra ígéri, amikor felbontják a végleges ajánlatot tartalmazó borítékokat, amely a pályázati kiírás szerint a döntő érv lesz a pályázaton. A második körben is pályázó hármas között mindenképp az ár fog dönteni, hiszen a vagyonkezelő a forduló előtt kiadott „forgatókönyvében” jelezte: az az ajánlattevő, amely esetleg valamely előírt dokumentumot kihagyott a pályázati dokumentumából, kizárás helyett csak hiánypótlási felhívásra számíthat.
Ami az árat illeti, figyelemreméltó, hogy a pályázattól visszalépő OTP döntése fő okaként azt jelölte meg, hogy a várható árversenyben nem látják biztosíthatónak az OTP Bank számára elvárható megtérülést. Ugyanakkor többen vélik úgy, hogy az OTP második körbe jutása önmagában komoly árfelhajtó tényező volt. Sokan emlékeznek ugyanis arra, hogy a legnagyobb magyar pénzintézet a közelmúltban egy huszárvágással lepte meg épp a mostani egyik vetélytárs Erstét a bolgár DSK-ért folyó harcban, amikor első ajánlatánál több mint 100 millió euróval magasabb, 311,1 millió eurót ajánlott a 100 százalékos részvénycsomagért.
Az OTP most is komoly vizsgálatnak vetette alá a Postabankot, 85 dolgozója vett részt az átvilágításban. Ugyanakkor a Postabank fő erejének tartott közel 400 ezer lakossági folyószámla és a lakossági betétek terén elért 6,71 százalékos piaci részaránya az OTP-nek legfeljebb komoly versenyhivatali vizsgálatot, míg a többi pályázónak akár részesedésük megduplázását is ígérte.
Ha hinni lehet a sajtó találgatásainak és a vételár valóban 80 milliárd forint körül lesz, akkor a magyar állam mellett minden bizonnyal Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is elégedett lesz. A bankvezér múlt év októberében ugyanis úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „Ha lesz pályázat, azon indulni fogunk, de ha végül nem mi szerezzük meg a bankot, annyi elégtételünk lesz, hogy más vevő csak drágán juthat hozzá”.
