Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre kevéssé ismertek a hazai pálinkák az Európai Unió piacain, amit jól jelez, hogy a szállítók évente mindössze 200-300 ezer hektoliterfok (1 hektoliterfok=1 liter 100 százalékos töménységű alkohol) pálinkát exportálnak a körülbelül 6 millió hektoliterfok legálisan előállított termékből. A szövetség adatai szerint körülbelül 20-25 társaság termel a kiskereskedelem számára, ebből 8-10 a szövetség tagja. Ennél természetesen többen foglalkoznak pálinka-előállítással, ám nagyobbik részük kizárólag a bérfőzésből él. Az arányokat tekintve érdekes a helyzet, bérfőzésből általában évente 5 millió hektoliterfok kerül a fogyasztókhoz.
A hazai szakmai szövetség azt szeretné, hogy a magyar gyümölcspálinkát egy szinten emlegessék például az olaszok egyik nemzeti italával, a grappával. Gyors eredményekre azonban aligha lehet számítani, erre a Magyar Szeszipari Szövetség szerint is évtizedekre van szükség. (A grappának nagyjából 30 évre volt szüksége, hogy világszerte elismert és kedvelt termékké váljon.) Éppen ennek elősegítése érdekében rendezték meg a napokban Kecskeméten a harmadik Országos Pálinkaversenyt (a rendszerváltás előtti időkben számtalan ilyen rendezvényt tartottak). A szakmai zsűri egy birspálinkát, egy érlelt kajszit, egy kecskeméti érlelt muskotályos szőlőt (mind a hármat a Zwack Rt. jegyzi) és egy magántermelő által készített ókörtepálinkát jutalmazott aranyéremmel.
Az Országos Pálinkaversennyel, illetve az ehhez kapcsolódó szimpóziummal a magyar gyümölcspálinkák imázsát szeretnék erősíteni - mondta a rendezvény szervezője. A szeszipari szövetségnél úgy vélik, a valódi magyar gyümölcspálinkák legalább akkora értéket képviselnek, mint a világszerte elismert grappa, a skót whisky vagy a francia konyak. A szövetség célja a gyümölcspálinka hungarikumok megismertetése a nagyközönséggel, azt szeretnék elérni, hogy az ital igényes fogyasztása újra divatba jöjjön.
Győry László, a szövetség igazgatója elmondta, hogy a magyar pálinkák közül eddig a Szatmári Szilva, a Kecskeméti Barack, a Szabolcsi Alma és a Békési Szilva szerepel a védett európai márkák között, s jelenleg engedélyezés alatt áll az Egri Cseresznye és a Gönci Barack is.
