A felügyelet által alkalmazható szankciólista legenyhébb fokozatú, a PSZÁF hivatalos megfogalmazása szerint „enyhe, preventív jellegű intézkedéssel” zárult le az a célvizsgálat, amelyet a felügyelet az Inter-Európa Banknál rendelt el július 28-án, miután a bankot a K&H-ügy kapcsán július 14-én folyamatos adatszolgáltatásra kötelezte. A határozat bírságolás és kötelezés helyett csak javasolja a pénzintézetnek, hogy ügyvezetési módszereinek keretében vizsgálja felül és módosítsa a pénzmosás megelőzésére és megakadályozása terén követett gyakorlatát. A javaslatból kiderül: a felügyelet a bank - egyébként a PSZÁF által korábban jóváhagyott - pénzmosás elleni szabályzatában nem talált kivetnivalót, valamint az is, hogy a bank a szabályzat végrehajtása során sem követett el olyan hibát, amely komolyabb szankcionálásra teremtett volna alkalmat.
A PSZÁF ezenfelül javaslatot tett a banknak arra nézve is, hogy aktualizálja összeférhetetlenségre vonatkozó szabályzatát és ennek megtörténtéről értesítse a felügyeletet.
A határozat javaslatokat tartalmaz, így a benne foglaltak végrehajtását a felügyelet nem köthette határidőhöz, s azok teljesítése a pénzintézetre van bízva. A bank egyébként korábban több alkalommal is jelezte, hogy tartotta magát a belső szabályzatokhoz, s ismeretlen tettes ellen banktitoksértés miatt feljelentést tett amiatt, hogy a PSZÁF pénzmosás gyanújával kapcsolatban tett feljelentése nyomán banki adatok kerültek nyilvánosságra.
Az IEB korábbi elnöke, Medgyessy Péter az MTV tegnapi Nap-kelte című műsorában elmondta, hogy a bank - mint az közleményéből kiderült - korábban is rendszeresen jelezte a pénzmosásgyanús tranzakciókat az ORFK-nak. A miniszterelnök a K&H-ügy kapcsán úgy vélte: a bank és könyvvizsgálója mellett a PSZÁF is hibázott, mivel korábban nem derítette ki a visszaéléseket. Az csak enyhítő körülmény, hogy a legutóbbi időben a felügyelet feltárta a K&H brókercégénél történt eseményeket - mondta Medgyessy.
