Ősztől felgyorsulhat a magyar bútor- és lakásfelszerelési piac koncentrációja. Az ágazat átalakulása ugyan több éve tart, ám a multik mellett továbbra is jelentős szerepük van a kisebb kereskedéseknek, illetve az asztalosműhelyeknek. Ez utóbbiak egyes becslések szerint a hazai bútorpiac forgalmának 50 százalékát is összehozhatják, jóllehet a szegmens forgalmáról (épp e műhelyek miatt) gyakorlatilag senki sem képes pontos képet felvázolni. Szakmai körök szerint a lakberendezési piac - a bútorokkal együtt - hozzávetőleg évi 250-300 milliárd forintot tehet ki.
Ebből az IKEA nagyjából 7, a Kika pedig körülbelül 4 százalékos részesedést mondhat magáénak. A koncentrációt e vállalatok további terjeszkedése erősítheti fel. A svéd IKEA nemrég megnövelte első magyarországi üzletének alapterületét, míg a Kika Budaörsön nyitott új áruházat. A két cég erős versenyének következménye a piac gyökeres átalakulása lehet.
A harc éleződésének a magyar hétterű, szerényebb tőkeerővel bíró kereskedők lehetnek az áldozatai. A Domus például a napokban jelentette be, hogy - többek között a magas bérleti díjak, illetve az elmaradt forgalom miatt (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 21., 9. oldal) - kénytelen bezárni két kisebb üzletét. Bár a felpörgött - öt éve folyamatosan erős - ingatlanpiac és a lakásépítési láz miatt nehéz elképzelni, hogy a bútorszektor egyik szereplője üzletbezárásokra kényszerül, ám az új otthonok építése nem függ szorosan össze a bútorüzlettel.
Juhász Attila, a Kika Lakberendezési Kft. ügyvezető igazgatója szerint továbbra is élénk a lakberendezési tárgyak iránti kereslet, ám nincs meggyőződve arról, hogy ezt a lakásépítések korábbi felfutása eredményezte. Sokkal inkább úgy látja, hogy a vásárlóerő növekedése és a fogyasztási kedv erősödése húzta magával e részpiacot is. Hozzátette: Magyarországon csak az alsó árkategóriás termékekből lehet nagy mennyiséget értékesíteni. Számottevő, ám összehasonlíthatatlanul alacsonyabb az igény a drágább áru iránt. A kereslet kielégítésére ma már nem elég egyszerű bútorboltot létrehozni, véli az ügyvezető igazgató.
A koncentráció nagy valószínűséggel háttérbe szorítja a hazai bútoripart is, ráadásul az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően ebben szegmensben is megszűnnek az importkorlátok és jelentős mennyiségű eladatlan nyugati termék jelenhet meg a piacon. A KSH legfrissebb adatai szerint a bútor, háztartási cikkek és vasárú termékcsoportnál a forgalom növekedése 7 százalékos volt az első félévben, amely mindössze két százalékponttal maradt el a teljes kiskereskedelmi forgalom bővülésétől. A bútorok a tavaly félévi 1,8 százalék helyett most 2,07 százalékkal részesültek a kiskereskedelmi forgalomból.
A magyar bútorgyártás kibocsátása idén várhatóan mintegy 20 százalékkal visszaesik, értéke a tavalyi 79,4 milliárdról az előrejelzések szerint 63 milliárdra csökken - derült ki a Bútoripari Szövetség közleményéből. Laskay Lajos, a szervezet szakértője szerint 2001-hez képest még így is növekedés tapasztalható majd. A 2002-es év egyébként meglehetősen drasztikus, több mint 44 százalékos növekedést hozott, ami után egyáltalán nem meglepő, hogy a piac visszaesett a bázisévhez képest. A csökkenés a kivitelben is érezhető volt. Az új lakások építésének felfutása egyébként legfeljebb 2-3 év múlva érzékelteti hatását.
