Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon 2003. március végén összesen 17 489 kártyaelfogadó hely működött, noha (mint azt a cseh példa is mutatja) egy ekkora piac a jelenlegi elfogadóhelyek közel dupláját, 30 ezer ilyen pontot is elbírna - vélekedik Radu P. Obreja, a VISA régiónkért felelős alelnöke. A VISA legfrissebb kimutatása szerint az év első három hónapjában több mint 16 százalékkal csökkent a kereskedelmi elfogadóhelyeken lévő POS-terminálok száma. A másik nagy nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard véleménye szerint a probléma területi: a fővárosban megfelelő az elfogadói hálózat, ám vidéken még bőven lehet javítani annak sűrűségén. A kereskedelmi elfogadóhelyek csökkenésében közrejátszik, hogy a Budapest Bank (BB) tavalyi kilépésével kevesebben maradtak a piacon.
Most csak két nagy (az OTP és a K&H) és két kisebb társaság (a Postabank és az Inter-Európa Bank) van jelen az üzletágban. Az idei bővülés náluk nyilvánvalóan csak a BB szerződéses partnereinek átvételéből adódhatott. Az OTP és a K&H is arról számolt be lapunknak, hogy az elmúlt fél évben a korábbi ütemben, mintegy 1000-1000 terminállal növelték elfogadóhálózatukat. Az IEB ugyanakkor 8,4 százalékos növekedésről adott hírt. A Postabanknál úgy nyilatkoztak, hogy 2003 első hat hónapjában mindössze 30 kereskedőt kötöttek be a hálózatukba, 15 partnertől pedig búcsúzniuk kellett, jelenlegi hálózatuk így 480 kereskedői terminálra korlátozódik.
Sokak szerint a jelenlegi „kétpólusú” elfogadórendszer is gondja a piaci bővülésnek. Ószabó Attila, a Postabank szóvivője szerint nekik, a kicsiknek igazából csak azok a kereskedői partnerek maradnak, akikkel a két nagynak már nem igazán éri meg foglalkozni. Díjversenyről tehát szó sem lehet. A kereskedők tehát továbbra is kénytelenek az 1 százalék körüli európai átlagnál magasabb, átlagosan 1,4 százalékos jutalékot fizetni a kártyaforgalom után a POS-terminált működtető banknak. A jutalék mértéke az OTP-nél, az IEB-nél és a Postabanknál forgalomfüggő, a K&H pedig még terminálhasználati díjat is elkérhet.
A kereskedők és a bank közötti kétoldalú megállapodásokba a kártyacégek nem avatkozhatnak bele - hangsúlyozzák a MasterCardnál, ahol ugyanakkor úgy látják, hogy a magyar piaci viszonyok ma már közel sem térnek el jelentősen az EU országainak gyakorlatától.
Sokak szerint a megoldás egy újabb, sok kibocsátott kártyával rendelkező társaság piacra lépése lehetne. A magas hálózatépítési költségek miatt persze így is kétséges a díjverseny beindulása. Kovács Enikő, a K&H bankkártya-elfogadási üzletágának vezetője szerint a nemzetközi kártyacégek ma már nem igazán szeretnének új elfogadási engedélyt kiadni, mert ők is tisztában vannak azzal, hogy meddig lehet a piacot terhelni. A kártyacégek szerint ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb, hogy a kártyatulajdonosok figyelmét felhívják a kártyás vásárlás előnyeire: a forgalom további növekedése az elfogadóhálózat bővítését, a jutalékszintek csökkentését vonhatja maga után.
