Nem tolongtak a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. részvényesei, hogy a június 3. és július 17. között rendelkezésre álló időben elfogadják a pénzintézet fő tulajdonosa, a Bayerische Landesbank (BLB) AG nyilvános vételi ajánlatát, amelyet a társaság nemzetközi számviteli szabvány szerint készült, konszolidált 2002. évi mérlege alapján az egy részvényre jutó saját tőke szintjén, 7725,6 forinton tettek. A német bankcsoport és érdekeltségein kívül forgó 36 579 részvénynek ugyanis nem egészen 21,5 százalékát, 7860-at ajánlottak fel a tulajdonosok. Ez az eredmény némiképp megkérdőjelezi a bank azon korábbi állítását, mely szerint a kisrészvényesek megkeresésére tették meg ajánlatukat.
A mostani ajánlattétel után ugyanakkor megnyílik a lehetősége annak, hogy az új részvényekkel immár 89,37 százalékos közvetlen, a BLB 46,43 százalékos tulajdonában lévő BAWAG papírjaival 94,19 százalékos közvetett és közvetlen MKB-ulajdoni hányaddal bíró német pénzintézet éljen a kiszorítás lehetőségével, majd zártkörűvé alakítsa a harmadik magyar pénzintézetet. Sokan várják azt is, hogy a részvényeit a BLB-nek most fel nem ajánló osztrák BAWAG a későbbiekben mégis kiszáll a magyar pénzintézetből. Erre a vélekedésre a bankcsoporton belüli tulajdonátrendeződés ad alapot: a BAWAG az MKB-jánlat előtti hetekben kapta meg a prágai Interbanka 39,92 százalékos tulajdonrészét az MKB-tól, míg a BLB 59,08 százalékos Interbanka-pakettet adott át a BAWAG-nak.
