Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pékek szeptember elejétől szükségesnek tartják a kenyér 18–22 százalékos emelését (NAPI Gazdaság, 2003. július 23., 13. oldal), ám erről még nem tájékoztatták a kereskedő cégeket, és kereskedelmi láncokat. A drágulás azonban a pékségek szerint szükségszerű, hiszen a búza ára az év elején regisztráltakhoz képest csaknem 40 százalékkal nőtt a Budapesti Árutőzsdén. Az árakat a július elsejétől 12 százalékkal magasabb gázár és a búza iránt megnyilvánuló jelentős exportkereslet is felfelé módosíthatja.
A kereskedelmi hálózatok lényegesen eltérő mértékben reagálhatnak az árváltozásra attól függően, hogy rendelkeznek-e saját pékséggel vagy sem. Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója elmondta, hogy valószínűleg lesz áremelés, amennyiben drágulnak az alapanyagok. Ennek mértékéről azonban még nem döntöttek. Az Auchan ugyancsak az árak emelésével számol, a beszerzési költségek emelkedésétől függően. A drágulás szintje viszont nem éri majd el a nyersanyagok esetében tapasztalhatót, legalábbis azokon a helyeken biztosan nem, ahol saját pékség süti a kenyeret. A kecskeméti áruház – itt nincs önálló pékség – jobban megérzi majd a változásokat, mindez azonban a fogyasztói árban itt is mérsékelten érezteti majd hatását – állítja Gillemot Katalin, az üzletlánc igazgatói asszisztense. Hozzátette: a nagybeszerzői pozícióból adódóan árengedményekkel számolhat a hálózat. A Cora pékségének vezetője minimális mértékben növelné az alaptermékek árát, a búza, s így a liszt árának emelkedését a jelenleg olcsónak számító speciális termékek árába építené be.
A CBA üzletlánc beszállítóktól vásárol, így elviekben az előre jelzett 18–22 százalékos árnövekedéssel lenne kénytelen kalkulálni. Eddig azonban csak egy-két beszállító jelezte, hogy 8-10 százalékkal emelné árait, így jelenleg nem lehet tudni, hogy végül mekkora lesz a drágulás – hangsúlyozta Széniász Péter, kereskedelmi igazgatóhelyettes. A péktermékek áremelésének kompenzálása nem a kereskedelem feladata, így az üzletlánc a beszerzési árak minimalizálásánál többet nem tehet a fogyasztói árak alacsonyan tartásáért – vélekedett Széniász.
