Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi években gombamód elszaporodó szabadtéri szórakozóhelyek tulajdonosai féltett titokként őrzik gazdasági mutatószámaikat. A mind divatosabbá váló közterületi bulizóhelyek nyitásához is számos (például építési, rendőrségi, tűzoltósági) engedélyre van szükség. Az első ilyen budapesti létesítmény megvalósítója elmondta, az évről évre szaporodó költségek ellenére a Zöld Pardon profitabilitása nő. A közterület-használati díj mellett a környező parkterületek takarításáért, a parkoló autók elhelyezéséért, a szórakozóhely biztosításáért, a bérelt terület locsolásáért és szezon után annak helyreállításáért is fizetni kell az üzemeltetőnek - sorolta Pálffy András igazgató.
A Zöld Pardonhoz hasonlóan a Rió üzemeltetői is hosszú távú szerződést kötöttek a kerületi önkormányzattal, amely tartalmazza a szezononként fizetendő területhasználati díjat és az üzemeltetők egyéb kötelezettségeit. A Duna-parton lévő 6-7 szórakozóhely erősíti egymást, többnyire ugyanazt a 18-25 éves korosztályt célozzák meg különböző stílusú programkínálattal - véli Pálffy.
Az éttermi teraszok kialakítása is csak tervszerűen történhet. A forgalomtechnikai és esztétikai szempontoknak megfelelő terveket a polgármesterek bírálják el. A IX. kerületben például a nyári szezonban négyzetméterenként és havonta 3565 forintot, a fennmaradó hónapokban 2375 forintot kell fizetniük az üzemeltetőknek. A Ráday utcában 22 óráig szólhat a zene és 23 óráig szolgálhatják ki a vendégeket. A közterület-használati díjak 30 százalékát az éttermeknek helyet adó lakóházak kapják meg.
