Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybanki kamatemelés hatására várhatóan 50-100 bázisponttal emelkedik majd az Európa hitel kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kínált kedvezményes, 6,5 százalékos kamata - jelentette be a Budapest Bank és az Amerikai Kereskedelmi Kamara tegnapi konferenciáján Apatini Kornélné, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. A kamatemelés konkrét mértékét a hiteleket nyújtó MFB határozza meg annak függvényében, hogy a magasabb kamat mennyire térítheti el a hitelfelvételtől a vállalkozásokat - vélik szakértők. A helyettes államtitkár szerint a magyar kkv-k vállalkozási aktivitása Írország mögött a második helyen áll, ám ennek egyik fő oka, hogy a hazai cégek jelentős része kényszervállalkozás. Az EU átlagához képest kiemelkedően magas a kkv-k foglalkoztatási aránya - a munkavállalók 2/3-a dolgozik ilyen cégeknél -, ám az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatotti létszám az EU 6 fős átlagához képest csak 4. Rendkívül alacsony a kkv-k jövedelemtermelő és exportképessége, s ennél is komolyabb gond a vészesen rossz tőkehelyzet.
Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanára nemzetközi felmérést idézett, amely szerint ugyanakkor a hazai kkv-k 36 százaléka úgy gondolja, hogy nem kell semmilyen különösebb intézkedést tenniük az EU-csatlakozás előtt, noha a korábban csatlakozó országok sikerét döntően az hozta meg, hogy saját erőből, átszervezéssel, illetve partnerkapcsolat-kereséssel „elébe mentek” az uniós kihívásoknak. A GKM helyettes államtitkára figyelmeztetett: az EU pályázati rendszere nem engedi meg, hogy a támogatásban részesülő vállalkozások „magyaros” módon teljesítsék azok feltételeit.
Mészáros Tamás úgy véli, az EU-pályázatok sikerre vitelében komoly szerep hárul a bankokra: kockázatelbírálási rendszereik alkalmazásával megkímélhetnek számos vállalkozást a felesleges pályázástól, ugyanakkor olyan szakmai tapasztalatokat koncentrálhatnak, amelyek a pályázóknak sikeresebb szereplést garantálnak. Hárskuti János, a Budapest Bank (BB) vezérigazgató-helyettese elmondta: pénzintézetük a Széchenyi tervnél bevált módon az EU-pályázatok esetében is megkeresi azokat a vállalkozásokat, amelyek a pályázati paraméterek alapján reménykedhetnek a sikeres pályázásban. A BB közös kutatást végez a BKE-vel, amelyben föltérképezik, hogy a korábban csatlakozó országok miként szerepeltek sikerrel a pályázatokon - Írországban az elérhető források 90 százalékát begyűjtötték -, illetve, hogy hol tartanak a hazánkkal együtt csatlakozó országok e téren. A bank hosszú távú együttműködési megállapodást kötött több olyan céggel is, amelynek már komoly gyakorlata van az EU-pályázatok írásában, ismeri az EU-szakzsargont.
