Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amennyiben a bankrendszer és a Pénzügyminisztérium igényli, az Államháztartási Hivatal (ÁHH) kész arra, hogy akár napi rendszerességgel befogadja, illetve információkat nyújtson azon személyek adatairól, akik államilag támogatott lakáshiteleket vettek fel a bankoktól - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Kerekes Ágnes, az ÁHH Államháztartási Összefoglaló Főosztályának vezetője.
A hazai pénzintézetek az állami támogatás mellett nyújtott lakáshitelek 2000. februári bevezetése óta kötelesek a támogatott hitelben részesülők adatait a Magyar Államkincstár megbízásából eljáró ÁHH-nak megküldeni. Kerekes Ágnes szerint az eddig érvényben lévő szabályozás nem szabott konkrét határidőt arra, hogy a pénzintézeteknek milyen rendszerességgel kell eleget tenniük jelentési kötelezettségüknek, így a 16 jelenleg is adatszolgáltató bank eltérő időszakonként adja le az új szerződésesek listáját a hivatalnak. A főosztályvezető tájékoztatása szerint a legtöbben havonta juttatják el hozzájuk a listáikat, de van olyan bank, amely csak negyedévente jelent.
Az új szabályozás kapcsán felértékelődik a nyilvántartás, hiszen a kinyomtatásra váró kormányrendelet kimondja: egy személynek a jövőben csak egy államilag támogatott lakáshitele lehet. Erről a pénzintézetek csak az ÁHH adatainak felhasználásával tudnak majd megbizonyosodni, hiszen máshol nincs és - adatvédelmi szempontok miatt - nem is lehet teljes lista. Kerekes Ágnes tájékoztatása szerint a kimutatásaikból az látszik, hogy az eddig nem tiltott többszöri hitelfelvételi lehetőséggel a hiteligénylők 4-5 százaléka élt. A főosztályvezető elmondta: már eddig is volt rá példa, hogy valamelyik bank a hitelnyújtás előtt információt kért a hivataltól, hogy a hiteligénylő kapott-e már támogatott hitelt, mostantól viszont a hitelnyújtás egyik legfőbb kritériuma lesz az ÁHH-tól kapott igazolás arról, hogy az igénylő még nem szerepel a listán. Az új kormányrendelet vélhetően mind a bankok, mind az ÁHH számára igen szigorú határidőket szab majd meg annak érdekében, hogy a nyilvántartás valóban naprakész legyen. Ennek a bankokra eső többletköltségei vélhetően beépülnek majd a hitelbírálati díjakba, ám az ma még kérdéses, hogy a kincstári nyilvántartási szolgáltatás felgyorsításának költségeit ki fogja állni.
Kerekes Ágnes adatvédelmi okokra hivatkozva kizártnak tartja, hogy a lakáshitelt felvevők összegző adatait bármilyen harmadik félnek kiadhatnák, a korábban hitelt felvevők csak arra adtak felhatalmazást hitelszerződéseikben a bankoknak, hogy adataikat az állami támogatást folyósító Magyar Államkincstárral közölhetik. Az ÁHH-nál lévő adatok így semmiképpen sem kerülhetnének be a Magyar Bankszövetség által megoldásként javasolt pozitív adóslistába, legfeljebb azon új szerződések, amelyeket már úgy kötnek az ügyféllel, hogy az tudja: adatait az új listára is felvezetik.
