Tegnap nem alakultak ki a szokottnál nagyobb sorok a hipermarketek pénztárai előtt az életbe lépett „házibuli-rendelet" miatt – derült ki körkérdésünkből. A Tescóban például lapzártánkig nem volt olyan vásárlás, amely elérte volna a kötelező áfásszámla-adási értéket. A cég szóvivője, Danks Emese tájékoztatása szerint erre a feladatra külön figyelmet szenteltek, így azonnal értesültek volna arról, ha bármelyik áruházukban szükség lett volna számla kiállítására.
Megfigyelők szerint egyébként egyetlen kiskereskedő sem szokta elkérni a bizonyító erejű iratokat egy-egy áfás számla kiállításához, vagyis a számlát a vevő bemondása alapján töltik ki. A modern kereskedelmi formáknál okozhatna fennakadást a számlaadási kényszer, ám például a barkácsáruházakban, ahol többnyire minden harmadik vevő számlát kér, már felkészültek a pénztárosok, s a vevők eddig sem nyugtalankodtak, ha előttük valaki áfás számlát kért. Szintén tapasztalat, hogy a forgalmasabb napokon, így például péntek este a bankkártyás fizetés a rendszerek leterheltsége miatt több időt vesz igénybe, mint az áfás számla kérése.
Közben újraéledt a jogértelmezési vita az áfásszámla-rendelet miatt. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap kifogásolta, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) előzetesen nem kérte ki a véleményét, és felhívta a figyelmet arra, hogy a számla kiállításához magánszemélyként vásárlók esetében név- és lakcímadatra van szükség. A rendelet végrehajtása során ezeket az adatokat a kereskedőknek el kellene kérniük a vevőktől, és azokat tárolniuk kellene, ami adatkezelésnek minősül. Péterfalvi felkérte a minisztert, hogy módosítsa a rendeletet, amelynek megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni, a kereskedőknek pedig azt javasolja, hogy egyenlőre ne adjanak számlát. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta, hogy az 1992-es adatvédelmi törvény szerint a személyes adatok kezelésére kétféle módon lehet jogot szerezni: vagy megkérik az állampolgárt, és az belegyezik, vagy kétharmados törvényben szabályozzák az adatkezelést. Adatvédelmi szempontból a miniszteri rendelet nem elég a kérdés rendezéséhez – tette hozzá Kolláth.
A PM tegnapi közleményében Péterfalvi aggályaira válaszolva kifejtette, hogy mind az adózás rendjéről szóló törvény, mind az áfatörvény felhatalmazást ad arra, hogy a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza a bizonylatolás szabályait. Ez történt most is, a pénzügyminiszter a 2/2003 (I. 30). rendelettel módosította az 1995-ös alaprendeletet, életbe léptetve ezáltal az áfásszámla-adási kötelezettséget. A pénzügyminiszter a rendelet életbeléptetése előtt azért nem kérte ki az adatvédelmi biztos véleményét, mert ugyanilyen tartalmú szabályozás a jövedéki törvényben 2000. január 1-jétől életben van, és azt eddig sem állampolgárok, sem az adatvédelmi biztos nem kifogásolta. A PM közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy jogszabályt csak az Alkotmánybíróság nyilváníthat semmisnek, az adatvédelmi biztos kezdeményezésére induló alkotmánybírósági döntésig a jogszabály hatályos és betartandó.
Hőnyi Gyula
Tóth Katalin