Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Dunántúl szinte valamennyi megyéjében éreztetik hatásukat az elmúlt időszak nagy gyárbezárásai, az azokkal járó leépítések - derül ki a megyei munkaügyi központok adataiból. Fejér megyében például jelenleg több mint 15,5 ezer regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Ilyen sok állástalant utoljára 1996/97 telén regisztráltak a megyében. A mindmáig legnagyobb mértékű elbocsátást az IBM székesfehérvári gyárának bezárása jelentette.
Az elküldött 3400 dolgozó közül eddig 1250-en regisztráltatták magukat a megyei munkaügyi központban. Immár pontos adatok vannak arról is, hogy az IBM termelőegységének leállítása kapcsán a szomszédos Veszprém megyében 300-an, az ország másik 17 megyéjében összesen csupán 110-en regisztráltatták magukat. Ebből a megyei munkaügyi központ szakemberei szerint az is kiderül, hogy az IBM-es munkavállalók közül jó néhányan nem tértek vissza eredeti lakóhelyükre, hiszen a megyében - jóllehet a gyárbezárások és a leépítések az utóbbi hónapokban is folytatódtak - az országos átlagnál még mindig jobbak az elhelyezkedési lehetőségek.
A megyei munkaügyi központ nemcsak kihelyezett irodával, hanem átképző tanfolyamokkal és a vállalkozóvá válást segítő programokkal is az állástalanok segítségére sietett. Az IBM-től elküldöttek közül már 400-an vettek részt a munkaügyi központ, valamint a székesfehérvári regionális munkaerőképző központ által indított, új szakmát adó képzésben, s néhány napon belül közel ugyanennyien kezdik meg a tanulást a különböző tanfolyamokon.
Mint azt Zimmermann József, a megyei munkaügyi központ igazgatója közölte, az Ikarusbus Rt. székesfehérvári gyárából a közelmúltban elbocsátott 270 dolgozó jelenleg felmondási idejét tölti, ők egyébként várhatóan májusban jelennek meg a munkaerőpiacon. Az Ikarusbusnál - az IBM-hez hasonlóan - ugyancsak kihelyezett irodát működtet majd a munkaügyi központ.
Tovább nehezítette a megye munkaerő-piaci helyzetét, hogy a Videoton mellett több kisebb foglalkoztató is leépítéseket jelentett be. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szezonalitás jegyében élénkülő munkaerő-kereslet hatására várhatóan heteken belül érzékelhető lesz némi javulás. Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a munkaügyi központban úgy tapasztalják a visszajelzések alapján, hogy a térség kis- és középvállalatai is jó néhány állástalant vettek fel idén.
Zalában munkaerő-piaci szempontból az elmúlt időszakban főként a Za-Ko csődje borzolta a kedélyeket, amelynek kapcsán több mint 400 dolgozó került utcára. (A ruhaipari cég felszámolása a sümegi gyáregység révén a Veszprém megyei foglalkoztatási gondokat is növelte.) A csupán 7 százalék körüli munkanélküliséggel küzdő megyében sem könnyű állást találni, illetve átképezni az idősebb varrónőket, ezért elsősorban továbbfoglalkoztatásuk látszik a legjobb megoldásnak. A Za-Ko lenti gyáregységét az Eybl Textilipari Rt. vásárolja meg, újra munkát kínálva az ottani több mint 200 dolgozó jó részének, s várhatóan a Za-Ko is folytatja majd a termelést - igaz, az előzőnél jóval kisebb létszámmal. Értesülésünk szerint a Za-Kótól elküldött dolgozók közül 150-200 sorsa jelenleg teljesen bizonytalan. Mások nyugdíjazásukat kérték, sokan rokkantnyugdíjasokká nyilváníttatták magukat.
Az előző évekhez képest feszültebbé vált a Veszprém megyei munkaerőpiac is. Az ottani munkaügyi központ is különböző tanfolyamokkal, átképzésekkel igyekszik javítani a helyzeten. A szakemberek viszont hangsúlyozzák, hogy az alacsony képzettségű dolgozók számára még egy-egy átképző tanfolyam elvégzését követően is nehéz megfelelő munkahelyet találni. Enyhíthet a gondokon a kezdődő balatoni szezon, bár - rövidsége és az utóbbi években tapasztalható forgalomcsökkenés miatt - valószínűleg nem hoz alapvető változást.
Az előző évhez képest feszültebbé vált a Veszprém megyei munkaerőpiac is, az ottani központban is különböző tanfolyamokkal, átképzésekkel igyekeznek javítani a jelenlegi helyzetet.
