Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén 500 millió forintnál nagyobb árbevételt, az elmúlt évinél csaknem 100 millióval többet szeretne elérni a nádaratásból a Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. A időjárás azonban ehhez egyelőre nem bizonyul megfelelő partnernek, ugyanis a visszafagyó hó hátráltatja az aratást. Ennek következtében a tervezett 3 millió kévénél csak 20 százalékkal kevesebb nádat lehet majd begyűjteni - nyilatkozta lapunknak Varga Imre, a társaság főmérnöke. A tavon a hónap végéig be kellene fejezni az aratást, ám már kérelmezték az illetékes hatóságoknál a vágási időszak meghosszabbítását. Az elkészült kévéket tetőfedő nádként hasznosítják, illetve tovább osztályozzák. A válogatott nádból egyebek mellett árnyékolásra használt nádszövetet, hőszigetelésre és kerítéskészítésre hasznosított nádlemezt, valamint üvegházak árnyékolására szánt kertészeti takarót készítenek. E termékek döntő részét - 95 százalékát - a cég Németországba, illetve kisebb részben Hollandiába, Franciaországba, Olaszországba, Svájcba és az Egyesült Államokba exportálja.
Lényegesen jobban sikerült a szezon a Kis-Balatonon. Januárban ugyanis a közel mínusz 20 Celsius-fokos hidegek idején két hét alatt mintegy 20 ezer kéve nádat vágott le géppel a szigligeti Baka-Nád Kft. - mondta lapunknak Szabó István, a cég ügyvezetője. Hozzátette, hogy az aratást nem nagyon hátráltatta az időjárás, mert víz is kevés volt, ám a nád kicsivel ritkábban állt a szokásosnál. Szabó István tájékoztatott arról is, hogy a nádat jelenleg leginkább csak tetőfedésre használják Magyarországon. A tetőfedők számára használható, tisztított, osztályozott nád ára kévénként 336 forint, ami tartalmazza az áfát is. A szezonban a Balatonon az alacsony vízállás miatt nem engedélyezték a nádvágást, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége szerint ugyanis a taposással nagyobb kárt okoztak volna, mint amekkora előny származik az aratásból.
