Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar űripari cégek jellemzően kis- és mikrovállalkozások, amelyek például a gyártásban, tervezésben, adatfeldolgozásban vesznek részt. A NAPI Gazdaság információi szerint az űrkutatással összefüggő árbevétel cégenként pár milliótól néhány tízmillió forintig terjed évente. A kutatóműhelyek több kisebb megrendelést adnak a nekik dolgozó vállalkozásoknak, a különböző eseti kutatási programoknak megfelelően - tudtuk meg Deme Sándortól, a KFKI Atomenergia Kutatóintézetének tudományos főmunkatársától. Ez azonban nem zárja ki, hogy egyes kutatási-fejlesztési eredményeket a gazdaság igényeinek megfelelően adaptálva akár nagyobb üzlethez is hozzájussanak a magyar tudományos laboratóriumok és űripari cégek a gyártás kapcsán. Rigó László egyéni vállalkozó - a KFKI korábbi kutatója, a Pille gyártója - lapunknak elmondta, hogy a dózismérő olcsóbb, de az űrváltozattal azonos képességű földi verziójának fejlesztése folyamatban van. Ezt akár atomerőművek vagy légitársaságok is megrendelhetik, így komoly üzletté válhat.
Az űripari megrendelések esetiek, az egyedi feladatokat a közvetlen beszállítók egyes speciális esetekben alvállalkozóknak adják át. Jellemző, hogy a fővállalkozó gyártók az egy-egy műholdon, szondán, űrrepülőn, esetleg a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) használt eszköz fejlesztésénél a munkapéldányokon kívül a kész - úgynevezett repülő és repülő tartalék -, valamint a nyúzópróbának alávetett és oktatópéldányokat gyártják, szerelik. Az egyedi darabok, kisebb szériák (néhány darabosat különféle változatokban a Pille is megélt) gyártása nem kifizetődő a nagyobb cégeknek, ezért nem is foglalkoznak vele - mondja Rigó. A szakember szerint Magyarország csatlakozása a PECS programhoz fellendülést hoz a hazai űripar számára. Az ott megkövetelt minőség tekintetében sem lehet probléma, a magyar gyártók műszaki színvonala egyenértékű a külföldiekével - állítja Deme.
A programok költségkerete nagyobrészt a kutatás-fejlesztést fedezi, míg a gyártás kisebb költségigényű, erre jó példa, amikor egy lezuhant, több száz millió dolláros műholdat az első árának a tizedéért pótolnak. A magyar tudományos tevékenység szakmai színvonala - európai összevetésben - a harmadik vonalban van, ami a lehetőségekhez képest még nem is rossz - állítja a KFKI főmunkatársa. Hozzátette, hogy az olcsóbb magyar tudományos munkaerő miatt a fejlesztési költségek többszörösen alulmúlják a NASA kutatásainak költségigényét.
