Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kereskedelmi vállalatok felkészültek az uniós határok kibővítésére, ám a csatlakozásra, az uniós szabályozók átvételére és alkalmazására egyelőre nem állnak készen - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke az EU-csatlakozásról szóló, a VOSZ kereskedelmi tagozata, illetve a GfK Hungária Piackutató támogatásával megrendezett konferencián. A fórum egy olyan sorozat kezdete, amellyel a VOSZ szeretne hozzájárulni a kereskedelmi szektor felzárkóztatásához, elsősorban a kis- és középvállalatok versenyképességének megtartásához. A konferencián előadást tartott Xavier Durieu, az EuroCommers lobbiszervezet főtitkára is, aki szerint a magyar cégeknek meg kell tanulniuk értelmezni és használni az uniós szabályokat. Demján szerint a magyar kereskedelem a többi jelölt országhoz képest jobb pozícióból indul, ugyanis itt a fogyasztási kultúra a rendszerváltást megelőző időszakban magasabb szinten állt, s a hiánygazdaságban sem voltak olyan üresek a boltok, mint a többi KGST-országban. Ennek ellenére a magyar kereskedelmi szektor bajba kerülhet, ha a kormányzat nem hoz megfelelő intézkedéseket a csatlakozást követően. A VOSZ elnöke szerint az egyik fontos lépés az áfa csökkentése, az ugyanis a környező országokban alacsonyabb, tehát megeshet, hogy a határok megnyílásával a magyar fogyasztó oda megy vásárolni. A VOSZ tisztában van azzal, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra 10 százalékkal mérsékelni az áfát, ám reálisnak tartja a következő években a 2-2 százalékos mérséklést.
Demján szerint nem szabad lemondani az átlagosnál nagyobb fizetési halasztásokról, vagyis a faktorálásról, ami jelentős tőkenövekményt jelent az ágazatnak. A VOSZ célja, hogy a késleltetett fizetési technikába bevonja az államot is, amely a halasztott átutalások egy részét kedvezményes kamattal támogathatná. Demján szerint a vasárnapi nyitvatartásról sem szabad lemondani, ugyanis ez élénkíti a bevásárlóturizmust. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ebből élnek, s Nyíregyháza ennek köszönheti dinamikus fejlődését. A csatlakozást követően élénkülő munkaerő-vándorlás szintén erőteljesen érintheti a szektort. Már most is vannak olyan ágazatok, ahol munkaerőhiány mutatkozik, s emiatt nem lehet nagyvállalatokat Magyarországra telepíteni. Szükség lesz tehát a vendégmunkásokra. Továbbá: a tőkebeáramláshoz és az élénküléshez legalább 6-7 százalékos infláció szükséges, amitől függetlenül növekedhetnek a reálbérek. Amíg a vállalkozásoknak legalább 70-80 százaléka nem zárkózik fel a kívánt szintre, nem érdemes az euró bevezetéséről gondolkodni - tette hozzá az elnök.
