Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország uniós csatlakozását követően a hazai kiskereskedelmi árak szerkezete átalakulhat, ám drasztikus árcsökkenéstől vagy -emelkedéstől nem kell tartani - véli Jaross Tamás, a Metro Holding Kft. vezérigazgatója. A nem élelmiszer jellegű árucikkeknél némi árcsökkenés várható, ugyanis jelenleg itthon ezek a termékek drágábbak, mint az uniós átlag. Az élelmiszerek, napi fogyasztási cikkek ára azonban - az uniós szinthez közelítve - növekedhet. A csatlakozást követően mindenképp kiéleződik a verseny, s ez komoly terhet ró a gyártókra, főleg a kis- és középvállalatokra.
A magyarországi gyártók hatékonysága egyelőre nem éri el az uniós cégekét, s ezen a téren sürgősen fejlődniük kellene - fogalmazott a vezérigazgató.
A nyugati vállalkozások magyar érdekeltségeinek hatékonyságával alapvetően nincs probléma, ezek a cégek felkészültek az uniós versenyre - vélik a szakemberek. Ám jelentős azon kis- és középvállalatok száma, amelyek jelenlegi formájukban aligha képesek felvenni a versenyt. Nagy valószínűséggel a csatlakozás egyik áldozata a textilipar lesz, amely, ha nem jut valamilyen formában támogatáshoz, tömegesen veszíti el vállalkozásait (NAPI Gazdaság, 2002. december 23., 1-4. oldal).
A TV2 Napló című műsorában az osztrák és magyar árakat hasonlították össze: az azonos élelmiszercikkekből összeállított kosár ára itthon nagyjából 7000 forinttal volt magasabb, mint Ausztriában. Az élelmiszeriparban ennek ellenére nem tartanak drasztikus árcsökkenésektől - mondta lapunknak Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. Piros szerint az élelmiszer-ágazat árszintje összességében elmarad az uniós tagországokétól, elég csak a sertéshúskészítményeket említeni. A termékkínálat nagyban függ a kereslettől, vagyis a vásárlóerőtől. Az elemzések szerint a magyarországi vásárlóerő egyelőre jelentősen elmarad az uniós szinttől, tehát nem lenne ésszerű a termékpalettát indokolatlanul bővíteni. A KSH adatai szerint tavaly a sertéshúscikkek ára az infláció alatti szinten növekedett. Piros szerint a piacon nem az uniós tagországok exporttermékeitől kell tartani, sokkal inkább a Magyarországgal együtt csatlakozó országok kínálatára kell odafigyelnünk.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint viszont nem lehetséges ekkora különbség Magyarország és Ausztria árszínvonala között. Az elemzések szerint a hazai termékkörök árszintje némely esetben alatta marad, némely esetben pedig fölülmúlja az uniós átlagot. Hozzátette: egyáltalán nem meglepő, hogy van különbség a két ország árai között, ugyanis az uniós tagországok árszínvonala sem egységes, jóllehet az utóbbi időben az euró bevezetése miatt a kereskedelem az árazonosságra törekszik. Ezt egyelőre a vegyes iparcikkeknél sikerült elérni, olyannyira, hogy a nem EU-tagországokban is hasonlóak az árak, főként azon márkáknál, amely gyártói kiépítették regionális bázisaikat.
Vámos szerint az import is komoly tényező, amely gyakorlatilag visszafogja az árakat. Úgy véli, ha itthon az uniós átlagnál 20-30 százalékkal magasabbak lennének az árak, azt az import szinte azonnal letörné, a drága helyébe ugyanis olcsóbb behozott termék lépne. A főtitkár azonban szintén azon a véleményen van, hogy az uniós csatlakozás után erősen változik majd az árszerkezet. Ám ez nem csak a gyártókat, hanem a kereskedőket is komolyan érinti. A piackutatások szerint a csatlakozást követő versenyt aligha éli túl az önálló kisvállalkozás. Jövője csak a kereskedelmi láncba tömörült vállalkozásnak lesz. A GFK Hungária Piackutató az osztrák példára utalva a hazai kiskereskedelmi vállalkozások számának drasztikus csökkenését várja.
Hőnyi Gyula
