Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kizárt, hogy az uniós csatlakozásig sem marad életben a legális gazdaságban működő hazai ruhaipar, amely jelenleg mintegy 100-150 ezer alkalmazottnak ad munkát - állítja Pintér András, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Textil- és Ruhaipari Szekciójának elnöke. Szerinte az elmúlt évek kormányzati intézkedései komoly likviditási problémát okoztak az ágazatban dolgozó cégeknek, s ez az oka annak, hogy az utóbbi időben tízesével szűnnek meg a kis- és közepes vállalatok. Az iparág életben tartásához az érdekvédelmi szervezet javaslatot dolgozott ki, melynek értelmében az egészségügyi hozzájárulást százalékos arányban kellene fizetniük a magyar vállalatoknak. Jelenleg ugyanis a textilágazatban dolgozók átlagkeresetéhez viszonyítva ez a járulék 7-7,5 százalékos, míg más területeken akár az egy százalékot sem haladja meg.
Az elnök szerint a javaslat elfogadása nem jelentene pluszterhet a költségvetésnek, egyszerűen csak az igazságosabb közteherviselést célozza meg. A ruhaiparban egyébként idén nyár óta mintegy 3500 munkahely szűnt meg. A Duna Kötöttárugyárat például jelentős tőkével a háta mögött kellett a veszteségei miatt felszámolni. A napokban derült ki, hogy a zalai Za-Ko Rt. is fizetésképtelenné vált, ennél a cégnél 400-500 munkahely kerül veszélybe. A társaság ingatlanait a hitelező CIB Bank már el is árverezte.
Az ágazatban nem a verseny okozza a legnagyobb problémát, ugyanis a magyar konfekcióipar nem akar és nem is képes versenyezni az olcsó ázsiai termékekkel. Itthon a neves világcégeknek végzett minőségi gyártásnak vannak évtizedes hagyományai. Az ilyen bedolgozó magyar vállalatokra az uniós csatlakozást követően is szükség lenne, ugyanis a minőségi termékek gyártását nem lehet a Távol-Keletre vagy az olcsóbb, gyártási tradíciókkal azonban nem rendelkező Romániába, Ukrajnába telepíteni. A magyar ruhaipari vállalkozások tavaly 1,5 milliárd euró értékben exportáltak. A kivitel tiszta magyar hozzáadott érték, a késztermékben nem szerepel importból származó nyersanyag. Az ágazat az ipari teljesítés 4,4 százalékát adja.
Az erős forint azonban likviditási problémákat okoz. A gyártók 3-5 százalékos nyereségrátával dolgoztak, de a forint 15 százalékos erősödése az euróhoz képest elvitte a cégek nyereségét. Az iparágra jellemző szezonális leterheltség miatt átmeneti forgóeszközhiány keletkezik a vállalkozások költségvetésében, amelyet saját erőből finanszíroztak, de Pintér szerint idáig futotta a gyártók erejéből. Példaként említette a Za-Ko Rt.-t, amely hasonló okok miatt vált fizetésképtelenné.
Az ágazatban a felgyorsult bérkiáramlás, a minimálbér emelkedése komoly fejfájást okoz a munkaadóknak. A hosszú ideje alacsony megtérülési mutatók mellett működő bérmunka-szerződések miatt a szektor képtelen elviselni a megnövekedett minimálbér után járó költségeket, s ezt csak tetézte az árfolyam-politika miatti 15 százalékos bevételkiesés is. Pintér András elmondta, az év elején tárcaközi egyeztetést kértek, amin jelezték, hogy az iparág rendkívül nehéz helyzetben van, s ha nem oldódik meg a probléma, az a foglalkoztatáspolitikára is erősen kihat. A nagy ruhaipari vállalatok és azok üzemei a szabad női munkaerő-kapacitás lekötésére az egykori iparterületek mellé települtek. A nehézipari üzemek többsége ma már megszűnt, és a középkorú női munkaerő vált családfenntartóvá, s nem titkoltan most ezen munkavállalók és családok sorsáról is szó van.
Az érdekvédelmi szervezet másik javaslata az volt, hogy a szakképzési hozzájárulás (a bruttó bérköltség 1,5 százaléka) 75 százalékát a vállalatok szabadon felhasználhassák a cégen belüli képzésre. Pintér számításai szerint egy 180 fős vállalat átlagos bérkifizetését tekintve mintegy 1,5 millió forintról van szó, amelyet a javaslat esetleges elfogadása után nem kellene olyan szakképzésre fordítani, amire amúgy sincs szükség. Úgy véli, ezekkel az intézkedésekkel átmeneti segítséget lehet adni a textil- és ruházati iparban működő vállalatok túléléséhez az iparág problémáinak átfogó rendezéséig. Az érdekvédelmi szervezet információi szerint már csaknem elkészült az iparágat érintő kormány-előterjesztés, amelynek tartalma azonban egyelőre nem ismert az érintettek előtt.
Hőnyi Gyula
