Az utóbbi évtizedben gyökeresen átalakult a magyar logisztikai piac. Nem csupán a korszerű raktárak és szállítóeszközök megjelenése változtatta meg a korábbi struktúrákat, hanem az informatikai fejlesztésekkel sokkal gördülékenyebbé vált a fuvarszervezés és -kezelés. A piac ugyanakkor földrajzilag rendkívül koncentrált, a Budapestet övező M0-s körgyűrű tervezett és meglévő nyomvonala mentén található szinte valamennyi vállalkozás: Biatorbágyon például a Rynart, Dunaharasztiban a P&O, Üllőn a Tibbett & Britten, Gyálon pedig az amerikai ProLogis bázisa működik.
A sokszereplős verseny ellenére a magyar logisztikai piac voltaképpen kialakulatlan, hiszen - stabil, több évtizedes kapcsolatok híján - a külföldi érdekeltségű vállalkozások élethalálharcot vívnak egy-egy nagyobb megrendelő megszerzéséért. Sokszor az alacsony színvonalú megoldások is „vevőre találnak”, miközben a drága fejlesztések esetenként kihasználatlanul állnak. A logisztikai fejlesztések magas tőkeigénye miatt egyfelől a multinacionális logisztikai hálózatok maradhatnak meg a piacon, másfelől pedig azok a cégek, amelyek alkalmazkodnak a magyar igényekhez. A raktározással és szállítmányozással foglalkozó vállalkozások működését döntően befolyásolja egy-egy nagyobb partner kiesése vagy megszerzése. Az outsourcing-partnerek cserélődése komoly hatással lehet az egész magyar piacra. E folyamat egyik legfőbb haszonélvezője a holland érdekeltségű vállalkozás, a Rynart Transport Hungary Kft., amely az elmúlt években a legnagyobb hazai logisztikai vállalkozások közé került.
Az új raktárak és logisztikai központok építése, illetve a meglévő bázisok felújítása, valamint a modern anyagmozgatási rendszerek iránti egyre növekvő igény jelentős forgalombővülést generál a targoncák és a futószalagok piacán. A jelenleg éves szinten mintegy 7,5 millió euró forgalmú magyar futószalagpiacnak egyelőre több kis és csupán két igazán nagy szereplője van: a svájci Forbo-csoporthoz tartozó, a világpiac 20-25 százalékát magáénak tudó Siegling és a Magyarországon 1988 óta jelen lévő, hasonló mértékű piaci részesedéssel rendelkező Habasit, amelynek leányvállalata, a Habasit Hungária Kft. Esztergomban működik. A futószalagok iránti kereslet ma még jelentősen elmarad például az ausztriaitól, ahol értékben a magyarnak a nyolcszorosát, négyzetméterben pedig hatszor többet fordítanak e termék vásárlására évente. Az osztrák példa, illetve a jelenleg is egyre bővülő kereslet alapján valószínűsíthető, hogy néhány éven belül megtöbbszöröződik a magyar piac mérete is.
Jelentős fejlődésen megy át a magyar targoncapiac is, ahol becslések szerint jelenleg mintegy 2300 gépet adnak évente. A 15 milliárd forint összértékű piacon 15-20 cég működik, a forgalom 60 százalékát azonban a fél tucat multinacionális társaság magyar leányvállalata tudhatja magáénak, a többiek a fennmaradó részen osztoznak. A nagy logisztikai cégek megjelenése ugyan jelentős forgalombővülést hozott, ez azonban elsősorban szintén a nagyoknak kedvez, a társaságok ugyanis azokat a forgalmazókat preferálják, amelyekkel máshol is együttműködnek.
Horniák Balázs
Horniák Balázs